Ez a történet egy kislányról szól. Egy törékeny kicsi lányról, aki az 1930-as évek végén, a jólnevelt kisasszonyok számára előírt feladatok gyakorlása elől felmenekült a ház tetejére, bekucorodott a kémény mellé, hogy zavartalanul olvashasson. Tudta, hogy édesanyja oda biztosan nem viszi utána a hímzőkeretet, a stoppolófát, a számára tökéletesen érdektelen, azonban egy illemtudó ifjú hölgy számára nélkülözhetetlen eszközöket.Olvass tovább
Új naptárak, új idők, új munkák, fontos dátumok, lefoglalt időpontok, születés- és névnapok, évfordulók, ismétlődő feladatok… régi emlékek… mind egy helyen. Olvass tovább
Az örökség sok esetben kézzel fogható, sőt anyagi haszonnal párosul. Számomra az igazi, ami bennem él és soha nem múlik el. Hosszú évekbe telt mire rájöttem, az érzéseket szavakba öntve, papírra kell vetnem, hogy felszabaduljanak a gátlásaim. Azóta a könnyeimet is tudom törölni. Olvass tovább
Tikk-takk-tikk-takk – hallgatom az előttem haladó lány hátizsákjából szóló ütemes dallamocskát. Ki is adta neked az első doboz cukorkát, az első Tikk Takk-ot, ezt kérdezem magamtól.Olvass tovább
A FREYWILLE-vel közös irodalmi pályázat eddigi legszemélyesebb értékelése, beszámolója következik. Harmadik éve hirdetünk az irodalom jegyében vers-vagy novellaíró pályázatot itt a Blans-hu-n a FREYWILLE-vel közösen. Harmadik éve olvassuk boldogan a beküldött több tucat anyagot, és adjuk át díjainkat örömmel.Olvass tovább
