Tölgyesi Lívia: Édesanyám



Örömtelen


tépett


szívem


szárnyszegetten


vonszolt


lelkem


tévelyedten


kusza


fejem


reszketegen


hazatértem


drága


szülém


orcád


néztem


ölelésben


vigaszt


leltem


hintaszékben


üldögéltem


meleg


teád


szürcsölgettem


párás


pillám


rád


emeltem


meghittség


lett


benső


ékem


magára


lelt


félszeg


szívem


édesanyám


hazaértem.

Kommentek