Ferenczi Katalin: Szívek kertje


Szívemnek kertjébe virágot ültettem,
Drága Édesanyám, néked nevelgettem.
Öntöztem, gondoztam, mindentől megóvtam,
Édesanyám virágára nagyon büszke voltam.
Most még valaki nyitott a szívében kertet,
De ő már két szál virágot nevelget.
Tőle az egyiket kapod mint nagymama,
A másikat pedig én, mint édesanya.
Milyen csodálatos érzés kis kertészt nevelni,
Óvni, félteni, jó útra terelni.
Magaménak tudhatok egy törékeny kis lelket,
Csodás édesanyja leszek én is gyermekemnek!
 

Kommentek