Olcsó kaland

Leeső numerák pedig mindig vannak. Rettenetesen bosszantóak, nekünk rendes feleségeknek, mivel gátlástalanul kihívóak, nem ismernek sem embert, sem Istent, ha úgy gondolják, életük részévé kell válnia a férfinak, aki nekik kell. Nincs empátia, betyárbecsület a női nem tagjaival, inkább a szerelemben és háborúban nincs szabály a mottójuk.
 

Ez persze nyilván hízelgő egy férfinak és lássuk be, nem kor függvénye. Mármint a férfiaknál. Mert ivarérettségüktől kezdve halálukig, egyetlen olyan dolog fontos az életükben, ami soha nem veszti fényét, ez pedig egy jó, kiadós, pikáns szex.

Sok nő azt hiszi, ez a figyelem neki szól, de aki tapasztaltabb, pontosan tudja, a nagy átlagnak bőven elég egy pici érdeklődés feléjük és igazából a legtöbbször egyáltalán nem váltják be a hozzájuk fűzött reményt. Mert legtöbbször csak és kizárólag azt akarják. Akármit is mondanak, a férfiösztön vadászösztön, márpedig az azt jelenti, hogy akár egyszer is elég az elejtett vad húsából enni.

Nem értem a leeső numerákat. Mert olcsón adják magukat és a régi szabály szerint, csak azt értékeljük, aminek az árát jól meg kell fizetnünk vagy jól meg kell dolgoznunk érte. És ennél bizony a drága kurvák is jobbak, mert legalább megkéri az árát annak, amiért a férfiak hajlandóak sokat fizetni.

De teszem én fel a kérdést, vajon mi motiválja őket? Miért gondolják úgy, hogy ha könnyen jönnek, nem mennek könnyen?

Van néhány alapszabály, amit jó, ha tudnak. Nős férfiak nagyon nehezen válnak el, mert annál sokkal de sokkal kényelmesebb az otthonlét, na meg a megszokás. Netán a családhoz fűződő szeretet. Persze a kísértés az kísértés, férfi legyen a talpán, aki egy felkínálkozó jó nő láttán nem hagyja elszabadulni a lompost, de hát ez nem dicsőség, nem is értem, miért nem értik.

Gondolnám, hogy nem elég barázdáltak ott fent, de találkozom igazán értelmes önsorsrontókkal is, elég sokszor. Az alacsony önértékelés, a megfelelés utáni vágy sosem vezet jóra, ebben az esetben sem.

A férfiak három csoportra osztják az ilyen nőket. Az egyik, valami oknál fogva éppen akarja. Lehet, hogy be van csiccsentve, vagy pont összeveszett a pasijával, vagy ki tudja miért, de abban a pillanatban megszerezhető. ő a legkedveltebb a többet nem akaró férfiak körében, mert gyors üzletként elveszik azt, amit szeretnének és adják amit akarnak, de ennyi. Telefonszámcsere nincs, de nem is kell.

A másik csoport tagjai gyakorlatilag engednek a legkisebb, az övékénél erősebb akaratnak, annyira alacsony az önértékelésük, hogy gyakorlatilag egy kicsit vadabb „tedd le a poharad és csókolj meg” már olyan cunami az életükben, aminek biztosan nem tudnak ellenállni.

A harmadik pedig annyira szeretetéhes, hogy a legkisebb érdeklődés is azt a gondolatot ébreszti, hogy végre az érzelmek hálójában találja magát, fogalma sincs, hogy csak felszínes vágyak tárgya.

Van egy még, de attól a férfiak inkább megriadnak és akármilyen könnyű, inkább fejvesztve menekülnek. ők az okosak, okoskodók. Biztos a kudarc.

Szóval lányok, nők. Ne akarjatok könnyű prédává válni, mert olyan kategóriákba fogtok tartozni, ahová sohasem akartatok (volna).

A legfontosabb inkább az az egészséges önértékelés, amitől aztán képesek lesztek arra, hogy normális, egyenrangú kapcsolatot létesítsetek bárkivel, aki hozzátok illik, tetszik nektek. A többi pedig szóra sem érdemes.

A heves természetű feleségek haragjától pedig a Jóisten mentsen meg mindenkit, ezt jó, ha tudjátok.

Kommentek