Oda tedd a negatív embereket, ahová valók!

Ez azért nagyon fontos, mert különben a te életenergiáidat alakítgatják, mondanom sem kell, nem pozitív módon. Vannak emberek, akiknek az élete csak abból áll, hogy mások életével vannak elfoglalva, mert túl bátortalanok ahhoz, hogy szembe nézzenek saját magukkal.

 

Nem szabad haragudni rájuk, mert akik próbálkoztak már a saját démonjaik felfedezésével, tudják, hogy talán életük legnehezebb feladatával találkoztak, érthető, hogy az alacsonyabb rezgésszintű emberek erre még alkalmatlanok. Egy kisbabától sem várjuk el, hogy szaladgáljon vagy felnőtt életet éljen, így az olyan ember, aki semmit sem foglalkozik saját belső életével, csecsemőnek tekinthető bizonyos szempontból.

A magunkkal való foglalkozás nem azt jelenti, hogy folyamatos panaszáradattal, önsajnálattal, siránkozással töltjük meg a környezetünket. Az azt jelenti, hogy a számunkra megfelelő módszert alkalmazva, szisztematikusan dolgozunk életutunk problémáin, hiszen minden bennünk lecsapódó probléma azt jelenti, hogy foglalkoznunk kellene vele. Meg kellene érteni, miért zavar, miért bánt az a valami, miért ismétlődik az életemben, mit kell belőle tanulnom.

A negatív emberek, mivel nem saját vagy külső építő energiákból merítkeznek, nem képesek az önazonosulásra, nem képesek tükörbe nézni és azt kérdezni: hé, lehet, hogy én vagyok hibás?

Sokkal egyszerűbb mindig mást okolni a velünk történt dolgokért, mint felnőttként viselkedni és legalább magunk előtt beismerni felelősségünket.

A negatív emberek nem tudnak őszinték lenni magukkal és így másokkal sem. Szinte szó szerint telehányják környezetüket a saját problémáikkal, valójában igen önző módon, hiszen mások gondjaira maximum pletykaszinten kíváncsiak. Irigyek, mert saját életük kudarcát csakis a másokra vetett utálat kompenzálhatja, gondolják ők.

Ha ilyen emberrel találkozol, azzal segítesz neki, ha te őszintén viselkedsz vele. Senki sem attól jóbarát, hogy együtt sír és együtt nevet (bár néha az is fontos), hanem attól, hogy őszintén meri vállalni a véleményét, akár kockára téve, esetleg magharagszanak rá.

Olyan ez, mint amikor valakinek iszonyúan büdös a szája. Sokan úgy tesznek, mintha nem is éreznék, de mikor elfordulnak elhányják magukat. Néhányan pedig veszik a bátorságot és egyszerűen a szemébe nézve megkérdezik, hogy tud-e róla. Esélyt adva, hogy változtasson, ha akar.

Így ha a környezetedben van negatív ember, ne hagyd, hogy vámpírként szívja a te energiáidat. Az élet mindenkit megpróbáltatások sorához vezet, mindenki maga dönti el, hogy siránkozni vagy változtatni szeretne. A te döntésed pedig mérföldkő lehet, hiszen lehet, hogy ha a sirámok meghallgatása után elmondod neki a valós véleményed (és ezt nem kell bántóan megtenni, sőt!), akkor képes lesz más oldalról magára nézni. Lehet, hogy képes lesz a változásra, változtatásra.

Ám amennyiben ezt nem teszi meg és te részt veszel a játékában, az rád is rossz hatással lesz.

Persze mindenki lehet rossz passzban, amikor az elkeseredettség olyan fokára kerül, hogy már nem látja a fától az erdőt, beszűkült tudatállapotában semmire sem képes, csak arra, hogy sajnálja magát, az életét, de az egy átmeneti krízishelyzet. Ebben az esetben sem az a segítség, ha sajnálni kezded, hiszen ezzel csak az ő állapotát nehezíted. Meg kell értenie, senki sem fogja megoldani helyette a problémáit! Azokat mindenki személyre szabottan kapja. Lehet buzdítani, lökdösni, hogy el merjen indulni a megoldás felé, de a maga útján mindenki egyedül halad.

Ha egy ember rossz energiái ráterhelődnek a sajátodra, meg kell szabadulni tőle. Bármilyen fájó konfrontálódni, ezt nem úszhatod meg, saját magad miatt. Megpróbáltál segíteni? Nagyszerű. Segített? Nem.

Akkor egyszerűen ez nem a te feladatod. Ezt pedig neked kell elfogadni.

Szabó Lilla

Kommentek