Milyen párkapcsolatra számíthat az elvált szülők gyereke?

A válás nyilván hatással van a gyerekekre, csakhogy nemcsak a jelenben jelenthet problémát, hanem alaposan belepiszkálhat a jövőbeli párkapcsolataikba is.

 

Elvált szülők gyerekeként beleeshetnek abba a hibába, hogy mindenáron meg akarják tartani a kapcsolatukat, vagy inkább bele sem kezdenek komoly kapcsolatba, nehogy sérüljenek. Nem fekete-fehér történet egy válás, a család minden tagjának befolyásolja a további életét, és sok esetben ez a hatás egyáltalán nem rossz, sőt pozitív hosszú távon. Hajlamosak az emberek általánosítani és kijelenteni, hogy a szülők válása csak rosszat jelenthet egy gyereknek, pedig sokszor pont azt a nyugalmat és biztonságérzetet kapják meg a házasság felbontása után, ami előtte hiányzott az életükből, és amire nagy szükségük van az egészséges lelki fejlődéshez. Ám az minden esetben igaz, hogy jó párkapcsolati mintát nem sikerül a válással mutatnunk nekik, ezért tudatosan kell átadnunk a tapasztalatainkat, hogy aztán felnőttkorukban legyen esélyük a jó párkapcsolatra.

A statisztikák szerint az elvált szülők gyermekei kétszer nagyobb eséllyel fognak maguk is elválni felnőttkorukban. Van egy kis szórás azért: a lányok 60 százalékban, míg a fiúk csak 35 százalékban válnak el. A nagy kérdés, hogy miért? A Survey of Families and Households kutatásban vizsgáltak erre a miértre választ keresve 13 000 háztartást, és többféle magyarázattal is szolgálnak.

Egyrészt azok a gyerekek, akik felbomlott családból jönnek, gyakran fiatalabban házasodnak, és akik fiatalabban házasodnak, azok gyakrabban válnak el. A másik magyarázat szerint válás során a gyerekek több hullámvölgyet élnek át, kevesebb a stabilitás az életükben. A legtöbb hullámvölgyet akkor élik át, amikor a szülők még marják egymást, és vergődnek a végső döntésig, a szakításig. A gyerekek számára ez az időszak a legnehezebb, és ez nyomja rá a bélyegét leginkább a későbbi párkapcsolataikra.

Mivel ekkor sérülnek lelkileg leginkább, ezért mindent el fognak követni a párkapcsolatukban, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe. Ez okozhatja azt, hogy mindenáron békét akarnak teremteni, stabilitást, nem hajlandók konfliktust vállalni a párjukkal szemben, inkább visszahúzódnak és tűrnek, bármi történik is velük. A megfelelni akarás és a konfliktuskerülés azonban időzített bomba egy párkapcsolatban, ezért épp ezzel teszik a legrosszabbat saját maguknak.

Szerencsére azonban nem vagyunk statisztikák, és élhetünk úgy, hogy abban hiszünk, hogy a múlt nem határozhatja meg a jelent, és a kapcsolatunk pont olyanná válik, amilyenné ketten tesszük, így tudatosan élve, elvált szülők gyerekeként sincs borítékolva a válás. Elvált szülőként pedig úgy segíthetjük a gyerekeinket, hogy a koruknak megfelelően nyíltan elmagyarázzuk nekik, hogy mi vezetett a házasság felbontásáig. Nem szidva a másikat, csak tényszerűen elmesélve, hogy előfordul néha, hogy már nem szereti egymást két ember, de ez még nem a világ vége, hanem egy új élet kezdete.

A szülők azzal tudják megelőzni, hogy a gyerekeik negatívan viszonyuljanak a párkapcsolatokhoz, hogy maximálisan együttműködnek egymással. Ha tényleg a gyerek érdeke a fontos, akkor félreteszik a gyűlölködést, és inkább tisztelettel és civilizáltan viselkednek egymással, hogy megmutassák, lehet méltósággal és ember módjára kezelni a szakítást, békében élni tovább az életüket. A gyerekeknek segíthetünk, ha azt látják, nem kell teljes idegösszeomlást kapni attól, ha véget ér egy házasság, és nem kell rettegni egy kapcsolattól, azt feltételezve, hogy úgyis csúnya vége lesz.

Ha már úgy alakul, hogy válásra kerül a sor, vegyük elő a felnőtt énünket, és tényleg a gyerekek érdekét tartsuk szem előtt. Ezzel az egy dologgal segíthetünk nekik, hogy épségben érkezzenek meg a felnőtt párkapcsolatok világába.

Kommentek