Miért nem mered kérni azt, amire vágysz?

Olyan korban élünk szerencsére, mely nem korlátozza a nőket szexuális vágyaik megélésében, sőt bátorítja őket arra, hogy önmaguk lehessenek. Mégis a hölgyeknek nehezükre esik kifejezni valódi vágyaikat. Egy 2014-es felmérés szerint tízből csupán két nő meri bevallani mi is okozna számára örömet.

Szoktál orgazmust színlelni?
Egy ágyban alszol vele, szemeid fényét a gyerekeidet is rá mered bízni, hiszen vállat vállnak vetne a mindennapokban együtt nevelitek őket. Talán még a kassza is közös, és ha nem romlott minden el köztetek, a terveidben is szerepel hosszú távon, mint főszereplő. Vajon akkor mi okozhatja azt, hogy hazudsz neki? Durva a szó? Pedig ennek hívják azt, amikor színleled az orgazmust, csak hogy mielőbb vége legyen. Valójában azonban nem csak neki hazudsz ezzel kapcsolatban, hanem magadnak is.
 
Nekem, úgy is öröm
A minap beszélgettem egy nővel. Csinos, illatos, szép ruhákban jár, kéthetente a fodrászt is meglátogatja, kifinomult az ízlése. Régóta ismerem, tudom, milyen életet élt a gyerekek előtt és milyen szabad lélek. A kávézás közben a nők is megbeszélnek bizonyos dolgokat. Kiderült, hogy már régóta nem élvezi a férjével a szexet, és ezt szavakkal most mondta ki először hangosan. Fura, hogy eddig, amíg a fejemben létezett csak ez a gondolat, nem tűnt annyira szörnyen komolynak. – teszi hozzá. De nekem elég az ő öröme, - folytatja - nem kell, hogy mindig jó legyen nekem is, érted, hogy orgazmusom is legyen. Nem vágyom már rá. Vagy szerinted ez baj? – kérdezi tőlem a gyönyörű szempilláit rám emelve.
 
Nem vagyok megmondó ember
Nem is tisztem eldönteni, hogy ez baj-e vagy sem. Attól függ, ki hogyan éli meg. Én egyetlen egy kérdést tettem fel neki. Mi lesz a kis családdal, a két kisgyerekkel, ha jön majd valaki, aki ha megérint, akár csak a kisujjával, olyan szikra robban, mely elsodor minden határt benned? Szóval érdemes lenne tisztázni, mi változott meg, és a végére járni annak, hogy mi is okozhatna örömet saját magad számára. Ha te már ismered a tested, és tisztában vagy saját vágyaiddal, akkor „csak” a partner számára kell ezt verbálisan is kifejezni. Miért? Azért, mert jobban, boldogabban is lehet élni, és nagy szavak és mindenféle filozófiai belemerülés nélkül legyen elég annyi, hogy csak így maradhatsz egészséges.
 
Félnék, hogy megbántom vele
A legtöbben valójában nem is tudják, mire vágynak mi okozna nekik örömet az ágyban. Nem csak szellemileg változunk, alakulunk az évek során, a testünkről nem is beszélve, de a vágyak is változnak. Ami húsz évesen kívánatos volt, az negyven évesen már nem érdekel. Sőt, amit húsz évesen nem mertél kipróbálni, vagy féltél tőle, vagy egyszerűen undorított, azt negyven évesen simán bevállalnád, ha egyszer olyan sokat innál. Nem, nem a kaki-pisi vagy a szado-mazo szexre gondolok. Ennél jóval összetettebb ez a történet. A ténnyel, hogy vágyaink is változnak, azonban szerintem nagyon kevesen foglalkoznak. Azt gondolják, hogy a napi rutin pont elég, és ami régen jó volt és működött, az évtizedek múlva is magától megy. Sajnos ez nem így van. Minden változásban van, a vágyaink is. Először nekünk magunknak kell ezt felismerni, majd ha igazán fontos a partnerünk számunkra, ahogy már fentebb mondtam, mert együtt élünk, mert számít, mert állítólag szeretjük, akkor vele is meg kellene osztani mire vágyunk. Miért ne próbálhatnánk ki új dolgokat együtt, miért ne vághatnánk bele egy új kalandba? A legtöbben azért nem merik elmondani, bevallani, nehogy megbántsák vele a másikat. Pedig ami igazán bántó az nem az őszinteség, hanem a hazugság.
 
Hogyan mondjam el neki?
Egyszerűen, természetesen, kiemelve a pozitívumokat, tanácsolva, utalva arra, hogy merjünk változtatni együtt, mert az úgy még jobb lehetne. Ugyanúgy, mint azt, hogy jobban szereted már a spenótot, mint a sóskát. Sőt másképpen elkészítve neked is meg kellene kóstolnod, milyen mennyei. Mi lenne, ha együtt főznénk? Lenne hozzá kedved?

Kommentek