Három rossz szokás, ami tönkreteheti a kapcsolatodat

A jó kapcsolat, a jó házasság folyamatos munka, melyben nem lehet feladni a dolgokat, vagy ellustulni, mert az a kapcsolat halálát okozhatja. Lássuk csak a három legrosszabb szokást, melyek bajba sodorhatnak…

Egymás nyakában lógni
Amikor egy pár állandóan együtt van megállás nélkül, és mindent együtt csinál, az hosszútávon egészen egyszerűen élhetetlen. A kapcsolat elején persze mindkét fél erre vágyik, de a saját magunk határait szükséges meghúzni, és a másikét tiszteletben tartani. Ha nem szervezünk egyedül is programokat, egészen a másiktól fogunk függeni, és már nem leszünk képesek egyedül magunkban lenni, érzelmi függőség alakul ki a pár tagjai között, ami megőrjítheti a másikat.
 
Minden kis semmiségen veszekedni
Senki nem szeret állandóan vitatkozni, veszekedni. A folyamatos konfliktusok, apró semmitmondó dolgokon való veszekedések valójában egy mélyebb problémát rejtenek maguk alatt.  Ha meg szeretnénk oldani a helyzetet, le kell ülni, megbeszélni a dolgot, hogy mi lehet a baj eredete. A beszélgetéshez nyitottság, és nyugalom szükséges, amikor tudunk uralkodni az érzelmeinken. Miért vagyok irritálható, mi a frusztrációm oka, miért támad állandóan a párom? Ezeket a kérdéseket először magunkban érdemes tisztázni. A kapcsolatban el kell tudnunk fogadni, ha a másik másképp gondolja a dolgokat. Ha együtt gondolkodunk ezeken a kérdéseket később, akkor a másság a kapcsolat erőssége lehet.
 
Elfelejteni kimutatni a szerelmünket
A „szeretlek” szó ismételgetése nem elég egy kapcsolat egyben tartására. Azt érezni és éreztetni szükséges. Ahhoz, hogy jól értsük egymást, ismernünk kell a partnerünk szeretetnyelvét, azaz, hogy ő hogyan érti a legjobban meg, az üzenetet, hogy fontos számunkra: minőségi idővel, testi érintés során, szívességek nyelvén, ajándékokkal… A legtöbbször csak apró kis dolgokról, odafigyelésről van szó: egy cuki rajz a telefonja mellé, egy kedves üzenet, egy szál virág, vagy egy mini csoki bonbon. Ezek nem kerülnek sokba, mégis életmentőek a mindennapok szürkeségében. Ha már úgy érezzük, nem is tudjuk, minek örülne, hát kérdezzük őt meg. Induljunk el felé, fedezzük fel újra egymást. A kommunikáció, a beszélgetés pedig mindebben létfontosságú.

Kommentek