Ha egyszer a rossz lány jó útra tér

Tapasztalat teszi a mestert. Aki nem élete első férfijával kötötte össze az életét, az nagy valószínűséggel egyet tud érteni azzal, hogy komoly fejlődésen megy át az ember az évek alatt. Persze akkor is lehet fejlődni, ha az első mellett kötünk ki, de valljuk be, a férfiak sem egyformák. Az egyik rántotta, a másik meg steak.

 

Attól, hogy a rántottához már remekül értesz, egy jókora marhahússal még nem biztos, hogy megfelelően tudsz bánni.

A szüleinktől gyakrabban hallhattunk még olyat, hogy „volt egy szerelmem, hozzámentem, ő lett az apád, ő ül most itt mellettem sok év után is”. Szép, és sok esetben irigylésre méltó, de egyre nehezebb reprodukálható feladat ez.

Manapság, szinte biztos - főleg ha egy ilyen nyüzsgő városban élsz - , hogy egyszer meghülyülsz, és ha ez elkerülhetetlen, hát jobb előbb, mint később. A harmincas tinédzserekre azért bőven vetünk furcsa pillantásokat.

Tegyük fel tehát, hogy időben engedsz a vágynak, és pár év alatt több embert is közel engedsz, megismersz. Az egyik, amilyen gyorsan jön, olyan gyorsan távozik is, a másik már szinte tábort is ver, amikor fény derül valami összeférhetetlen ellentétre.

„Te … céda!” - mondják az irigyeid és rosszakaróid.

Nem tudsz kikötni egy normális mellett. Ez nyilvánvalóan csakis a te hibád.Szórakozol hetente többször, és közben látványosan jó is a kedved. Jönnek-mennek a jelöltek, és te nem bánkódsz túlságosan. Ízlelgeted őket és mindegyik esetből tanulsz valamit, de a sokadik után sem adod alább.

Lassan már nem csak a rántottához és a steakhez értesz, de a krémes vagy a húsleves is éppúgy a specialitásod lesz. Ráadásul rájössz, hogy a gyakorlat csak belépő, hiszen a meglepetésnek és tanulásnak sosem lesz vége.

Minden férfi egy kicsit más fogás.

De ha mindenki más, nem teljesen mindegy, hogy hányat próbáltál?

A pontos szám valóban nem tűnik lényegesnek, inkább csak a hozzáállás a lényeg. Hogy akarsz-e játszani és meddig.

Te, mint főkóstoló, félelem nélkül ülhetsz be bármelyik kívánatos étterembe.

Tudod, hogy mit akarsz, hogy mennyit érsz. Mersz kérni és mersz kérdezni. Nem jössz zavarba új falatok láttán és nem ijedsz meg attól, amit még nem ismersz.

Felesleges azon rágódni, hogy mennyi fogás van mögöttünk. A tapasztalat soha nem vész kárba. Sőt! Ideális esetben azt az embert teszi majd boldoggá, aki az előétel, a főfogás és a desszert is egyben.

A nő, aki már bőven kitombolta magát, biztonságos és sokoldalú játszótárs.

Ebből kiindulva merem remélni, merjük remélni, hogy a sokatpróbált férfi is hasonlóképpen tervez és megnyugodhat egyszer...

Enn

Kommentek