Feketebáránynak lenni jó!


Mert minden családban kell lennie egy feketebáránynak, akin a többiek kitölthetik dühüket, mert ők nem mertek mások lenni, vagy mert egyszerűen annyira szeretetlenek, hogy képtelenek a másság bármilyen formájának elfogadására.


Hány kisiklott életet gyártottak már ilyen emberek, akik elfogadva a családi dölyfösség örökletes betegségét kiszipolyozták akár saját gyereküket, testvérüket.


Mert a családban már az ükapa is orvos volt, vagy ügyvéd, vagy cipész vagy bármi, úgyhogy örülj, legalább nem kell gondolkoznod, mi leszel, ha nagy leszel. Ja, hogy azt hiszed, majd megszakítod a vonalat és saját életet élsz majd, ahogy te szeretnéd? Annak nagy ára lesz drágaságom, mert mi bizony abban nem fogunk támogatni, akkor le is út, fel is út, akkor majd megtudod, mi vár a szemtelen lázadókra, akik úgy tűnik csak arra születtek, hogy bánatot okozzanak és fájdalmat szegény szüleiknek. Mert mi letettünk valamit az asztalra és te?


Amennyiben ilyen és ehhez hasonlatos mondatokkal kínoznak otthon, csak mert a saját utadat járod és úgy próbálsz boldog lenni, ahogy azt a szíved diktálja, jó úton vagy!


Mert amit veled tesznek az minden csak nem szeretet. Az zsarolás, kerékbetörés nem szeretet. A „ ha szeretsz, akkor ezt vagy azt teszed” kezdetű mondatok nem igazak, egész egyszerűen arról szólnak, hogy azt tegyed, amit ő akar tenni, különben különböző szankciók várnak rád.


Ezek a kínzások csakis addig tudnak hatni, ameddig valamilyen függésben tudnak tartani. Az anyagi függésnél az érzelmi függés sokkal veszélyesebb, mert a szeretetlenségtől való félelemnél nincs nagyobb visszatartó erő az életben. Főleg, ha az a szüleinké.


Nincsenek feketebárányok, mert nincs élő ember, aki ítélkezhetne feletted. És nincs ember, aki helyetted dönthetne, aki helyetted vállalhatná azt az életet, amire te születtél, senki más. És legfőképpen nincs asztal, amire pakolhatnánk. Mindenkinek a saját belső őre diktálja, hogy hova tart, meddig kell elmennie és mit csináljon az életében. Minden, amit azért teszel meg, hogy más boldog legyen tőle, az nem a te boldogságodhoz vezető út.


Az egyetlen helyes szülői hozzáállás az, mikor azt tudjuk érezni, hogy teljesen mindegy milyen munkája lesz a gyerekünknek, a lényeg, hogy legyen boldog. Természetes, hogy egy szülő terelgetni próbálja a gyerekét, és persze, sokszor előre látja, mi lesz a buktatója gyermeke döntésének, de amennyiben valóban a szeretet irányítja a szülőt, akkor azt is tudnia kell, hogy hol a határ, hol kell engedni, hogy a gyereke a saját útját járhassa saját boldogsága érdekében.


Ne hagyd, hogy bűntudatot keltsen benned bárki, azért mert vállalod az álmaidat! Nincs senki, aki jobban tudná, mi a jó neked, mint te magad. Persze tenni kell, anélkül nem megy. A passzív tagadás csak boldogtalanná tesz és csak arra jó, hogy büntetni tudjál vele. De attól még senki sem lépett rá arra az útra, amit neked kell végig járnod.


Ha valaki azért nem szeret, mert nem azt teszed, amit ő elvár, akkor nem szeret. Viszont ha vállalod az életed, az tiszteletet fog kivívni mindenkiből, bár hidd el, nem az a lényeg, hogy bárki más büszke legyen rád, csakis az, hogy te elégedett legyél magaddal.



Szabó Lilla

Kommentek