Ez a fiú

Ismertek-e olyan embert, akinek az ábrázatán virít, hogy sikerre van ítélve? Aki bosszantóan tehetséges, helyes és vicces fazon. Ismertek? Hát az ilyet nem szoktuk kedvelni annyira... Kivéve ha még az a tulajdonság is illik rá, hogy bosszantóan szeretnivaló.

 

Nem emlékszem mióta kedvellek, nyilván az első beszélgetésre datálható. Tudom, ezzel nem vagyok egyedül. Van benned valami, amivel feltétel nélküli szeretetet váltasz ki az emberekből. Ha nem figyelek elég erősen arra amit mondasz, néha még most is abba a csapdába esem, hogy csak meg akarlak ölelni.

Ezért szeretek veled inkább olyankor összeveszni, ha messze vagy. Mert ha jön a szemtőlszembe szituáció, úgyis elgyengülök. Főzök egy kávét neked, magamban mormolom, hogy „nem higgy neki”, de már az első szál pirosmarlborod meggyújtása előtt megbocsátok, már abban a pillanatban, amikor a gombszemedbe nézek.

Ott a gyerek a tekintetedben. És ez nem azért van, mert fiatal vagy, hanem mert ösztönlény és a legjobb értelemben vett infantilis gazember. Nálad mindig van idő a viccre, mindig van idő a nevetésre, mindig van idő valami képtelen és elmebeteg játékra. Ezt senki sem csinálja így utánad.

Mert okosan viccelsz, okosan játszol.

Nem tudod, hogy hol van a határ, de úgy léped át, hogy vissza is jöhess.

Nem tudsz mindent, de tudni akarod. Nem bánsz jól minden helyzettel, de igyekszel és fejlődsz. Tudsz elbukni, tudsz bocsánatot kérni és tudsz magadba nézni. Előrefelé haladsz.

Néha úgy dolgozod fel a problémákat, hogy egy kicsit belehalsz. Túl sokat érző és gondolkodó emberként ezt látni egyszerre fájó és komfortos. Máskor meg azt mondod, hogy nincs idő erre, nem áldozható fel egy szürke kedd sem a ború oltárán és addig igyekszel, míg végül én is felejtek, én is nevetek.

A legfelhőtlenebb hétköznapokat vagy képes létrehozni a semmiből, csak azzal hogy vagy, hogy te vagy.

Láttalak már elmerülni dolgokban. Nem igazán ismered azt a kifejezést, hogy félgőzzel. Szétvered, lebontod, megsemmisíted, vagy összerakod, kihúzod, kitalálod... és attól kezdve van.

Tehetséges vagy és nem félsz ezt megmutatni, bármi vagy bárki is legyen az akadály. Maradjon így! Szüség van rád ezen a planétán!

Tudom, hogy csak egyre jobb lesz minden. Tudom, hogy lehet és érdemes bízni benned. Bárcsak fogadni lehetne rád... évek múlva óriásit kaszálnék.

Ez az út még csak most kezdődött el, és nagyon hosszú lesz, és nagyon sok minden változik még mire a végére érsz.

Valahogy azt érzem, hogy akkor is ott leszek majd.

És addig még sokszor mondom el, hogy tanulj, szeress, tisztelj, bíz, remélj. És addig még te is sokszor mondod nekem, hogy előre, hogy fel a fejjel, hogy az élet szép.

Lesz még tavasz amikor egymást mentjük. Akkor is, ha az éppen egy ősz vagy tél.

Vass Adrienn

Kommentek