Egy lélek hányszor javítható?

Ha jönne egy tündér és felajánlaná, hogy töröl belőled egy fájó darabot, elfogadnád? Egy embert nyom nélkül radírozna, aki édes és keserű is egyszerre, aki a legőszintébb szeretet és a legnagyobb bánat. Az én lelkem talán könnyebben működne nélküle.

A terv az, hogy nem látlak és nem hallak meg többé. A terv az, hogy nem hívlak és nem követlek. Beteszek egy nagy dobozba mindent, ami rád emlékeztet és elpakolom a téli ruhákkal. Kidobni nem tudnék semmit, ami te vagy, annyira erős nem vagyok, de lezárom és elzárom mélyen.
 
 
Írok egy listát. Ráírom mindazt, amit gyűlölök benned, hátha segít.
 
 
Aztán egyre több olyan dolog kerül a papírra, amit igazából kifejezetten szeretek. Mert úgy általában szeretem a hibáidat, sőt, azokat szeretem a legjobban. Szeretem, ha nem válaszolsz időben, ha nem tartasz be egy ígéretet. Szeretem látni, hogy ugyanúgy hibázol, mint én, és közben boldog vagy. Olyan irigylésre méltó az a mosolya az arcodon.
 
 
De hiába vagy megfelelő, vagy az idő, vagy a hely, vagy én nem vagyok elég jó. Nem hihetek az akárban és nem bízhatok egy talánban. Minden újabb kellemes pillanat, dupla annyi fájdalmat okoz mikor véget ér, és én már nem vagyok képes maradásra kérni téged.
 
 
Olyan vagy bennem, mint a repedés a plafonomon. Néha hosszan bámulom és csodálom. Hiába javítjuk ki újra meg újra, utat tör magának és átszakítja a festéket. Lehet, hogy egyre vékonyabb és egyre kevésbé feltűnő, de örökké ott marad, és ha megindul a föld, pontosan azon a helyen válik ketté a plafon. Azért amíg nem reng, leplezve marad, hát meg kell tanulni lábujjhegyen járni.
 
 
Miután veled végeztem, már csak arra kell ügyelnem, hogy senki mást se engedjek közel. Főleg nem olyat, aki érdekel, aki érdekelhet. A nyeremény kétséges, a veszély óriási. Egy újabb repedés és lassan összedől a ház.
 
 
Ez a terv. Ez lenne a terv. De az agyam újra és újra elővesz téged. Egy szomorú vasárnapon, egy álmos hétfőn. Ha írnál, ha szólnál, válaszolnék. Tudom jól.
 
 
Hiába tagadom, várom azt a valakit, aki elfoglal az agyamból egy jókora darabot. A félelem azonban jogos. Mi lesz, ha olyan lesz az új, mint amilyen te vagy? Ugyanolyan felejthetetlen és ugyanolyan elérhetetlen. Egy lélek hányszor javítható?
 
 
Vass Adrienn

Kommentek