Dolgok, amiket közölnünk kell a szüleinkkel

Sokszor nem értjük őket, amiért nem értenek meg minket. Sokszor úgy szólunk hozzájuk, ahogyan nem kéne. Ös ezt sokszor meg is bánjuk.

 

1. Megértelek. Emberből vagy és hibázol. Nem haragszom ezért.

2. Értékelem, amit kaptam tőled. Hálás vagyok, hogy megadtál nekem minden tőled telhetőt. Neked köszönhetem, hogy élek.

3. Sajnálom, hogy megbántottalak. Hogy visszaszóltam, hogy kiabáltam, hogy fájdalmat okoztam neked. Hogy másképp csináltam dolgokat, mint te szeretted volna, akármelyikünknek volt is igaza.

4. Örülök, hogy nemet mondtál nekem. Valamennyi fegyelmezésre minden gyereknek szüksége van. Ez tett engem azzá, aki vagyok, részben.

5. Sokat jelentett, hogy mesét olvastál, énekeltél, házias kosztot főztél nekünk.

6. Minden nap gondolok rád. Akkor is, ha két hétig fel se hívlak.

7. A nagymamánál lenni jó mulatság volt. Tudom, hogy neked sok konfliktusod volt vele akkoriban – ahogy nekem most veled. De nekem ő a nagymamám volt. Semmi okod nem volt aggódni, amikor ott hagytál minket nála.

8. Igazad volt azzal a fiúval kapcsolatban. Ezt azért nehéz még most is beismernem, mert már akkor sem az volt a baj, hogy más volt a véleményed, mint nekem. Hanem az, hogy beleszóltál. De most már ezért se haragszom.

9. Jobban szeretlek, mint azt valaha ki fogom tudni mutatni. Sajnálom. Remélem, azért sejted, hogy így van.

10. Tudom, hogy mennyi áldozatot hoztál értünk. Lehet, hogy szívesen tetted, de akkor is.

11. Rettegek attól, hogy el foglak veszíteni. Időnként rémálmaim vannak erről. Remélem, ez eszedbe jut, valahányszor fölöslegesnek érzed magad.

12. Megbocsátok. A haragtartás amúgy sem vezet sehova, ezt tőled tanultam. Drukkolok, hogy te is meg tudj bocsátani nekem.

K.R.

Kommentek