Arcok a Facebookról: A szerelmes, a jegyes és a szülő

A friss szülőnek a baba, a friss jegyesnek a gyűrűs kacsó, és a szerelmeseknek a csókolózós szelfi a profilképe. Tetszik, nem tetszik, ez van. Téged idegesít? Vagy te magad is közéjük tartozol?

Minden másnap van egy bújós közös kép. Minden héten szívecskét osztanak egymás falára. Minden alkalmat megragadnak, hogy mesebeli habcsókálmukat elénk tárják.
Nem érdeki őket sem a politika, se az új burgeres a városban. Ja, a burger de. Mert oda el kell menni, és le kell fotózni ahogy romicsis kimenős estéjükön burkolnak.
Óriás rózsaszín köd, és szívecskés gifek, becenevek, amiket nem akartunk tudni, és néha egy mozis becsekkolás egy másik párral duplarandi apropóján. Vagy mindketten imádták a filmet, vagy mindketten lehúzzák. De a kukorica azért jó volt, meg együtt úgyis minden pörfikt.
 
Megvolt a szerelmes fázis, és végre, végre, végre ott virít a gyémánt. Összejött. Összejöttünk hivatalosba. Párizs volt vagy a Halászbástya a lánykérés helyszíne, amiről külön albumba rendezett képek sorakoznak bizonyíték gyanánt.
És ha azt hitted, hogy legközelebb már csak a házas élet lesz a téma, nagyot tévedtél, indul a lagziszervezése azon nyomban.
Első ruhanézés, első ruhapróba, első rosszul megvarrt ruha igazítás. Kép a tájföldi nászúthoz foglalt jegyekről. Tortakóstoló, helyszínkajtatás. Tanácskérés ezerrel, hogy hol van olcsó, de hibátlan és elegáns és kényelmes cipő.
Lánybúcsú, legénybúcsú, reptéri búcsúfotó ha minden jól ment.
 
És az egyház és állam előtt is elismert frigyből megszületik a trónörökös. Mondjuk előtte lehet, hogy a 12 hetestől a márnembíromtovább utolsó hétig dokumentál pocakos korszak is jön képekben. Babafotók minden nap, minden nap többször, mindenféle mackós, virágos és hernyóformára csavart pongyolában. Babakép anyával, babakép apával, babakép apávalésanyával.
És a drága gyerek még nem ismeri azt hogy nem, úgyhogy a cseperedés sem marad megosztatlanul.
Majd ha felnőtt, akkor meg lehet neki írni minden tükörben pózolós profilképe alá, hogy: Te vagy a legszebb kicsi lányom. Siessél haza, mert sütöttem kalácsot!
 
Jót röhögtél ha nem te vagy ez, ugye?
Tulajdonképpen miért is?
 
Az én borospoharas fotóm, és a 444-től megosztott polgárpukkasztó cikkem meg pont őket nem érdekli ám. Meg a műkörmöd se biztos hogy azért kap annyi lájkot, mert remegve várták, hogy mikor váltasz tavaszi strasszos dizájnra...
Kinek mi. Ha boldog vagy és büszke, tegyed csak ki szépen. Talán nem fontos öt szögből lekapni ahogy az ágyban hemperegtek, és nem fontos mindent beszívecskézni amit a gyerek oszt.... Vagy talán pont semmi köze másnak ahhoz, hogy te hogyan éled ki magad itt.
 
Ha a talaj még a lábad alatt, akkor pont egy mosolyra méltatod csak a görbetükröt, és kívánod mindenkinek, hogy éljék át azokat a mérföldköveket, amik giccsesen boldoggá tettek téged is!

Kommentek