Tartsunk önvizsgálatot és forduljunk orvoshoz! – Az idejében felismert mellrák jó eséllyel gyógyítható

Október a mellrák elleni küzdelem hónapja, a hónap első napja pedig világnap. A FEME fontosnak tartja, hogy felhívja a figyelmet a betegség korai felismerésének jelentőségére és hiteles információkat biztosítson a nők számára. A betegségről a FEME szülész-nőgyógyász, reproduktív endokrinológiával foglalkozó szakembere, Dr. Vesztergom Dóra beszélt.

FEME: Milyen gyakori a betegség Magyarországon?
Dr. Vesztergom Dóra: „A mellrák, vagyis a mell mirigyszövetéből, illetve a tejutak falát bélelő hámszövetből kiinduló rosszindulatú daganat hazánkban a nők 15 %-át érinti, tehát minden tizenötödik nőnek élete során szembe kell néznie a mellrákkal! Viszont, a korán felismert mellrák esetében jobbak az életkilátások és az esetek jelentős részében gyógyítható!”
 
FEME: Hány éves korban jellemző leginkább a mellrák kialakulása?
Dr. Vesztergom Dóra: „A legtöbb emlőrák 60-65 éves korban fordul elő. Az esetszámok növekedése körülbelül 40 éves kornál indul, de ugyanannyi megbetegedés van 65 fölött is.”
 
FEME: Mikor és milyen vizsgálatra kell járni?
Dr. Vesztergom Dóra: „Amennyiben nincs hajlamosító tényező, rizikófaktor, akkor negyven éves kortól érdemes szűrésre járni, egészen életünk végéig. Amennyiben lehetséges, érdemes minden évben elmenni erre a vizsgálatra szakosodott radiológushoz: ők nem csak mammográfiával vizsgálnak, hanem fizikálisan, azaz tapintással és ultrahanggal is. Ezzel a klinikai vizsgálattal valamivel több emlőrákot lehet megtalálni és daganat-gyanú esetén visszahívják a pácienst.
Amennyiben látható vagy tapintható gyanús elváltozást vesznek észre, akkor biopsziát végeznek – ez azt jelenti, hogy egy tűvel mintát vesznek az adott területből.”
 
FEME: Hányszor és hogyan végezzünk önvizsgálatot?
Dr. Vesztergom Dóra: „Nagyon fontos, hogy ismerjük a saját mellünket: figyeljük a mellek formáját, alakját, egészen fiatal felnőtt kortól kezdve! Általában azt kell nézni, hogy találunk-e valami eltérést a megszokottól. Az önvizsgálatot a menzeszt követően célszerű elvégezni, havonta egyszer. Amennyiben nincs menzesz, akkor is szintén havonta egyszer, mondjuk például minden szombaton vagy vasárnap tartsunk tapintásos önvizsgálatot. A napot és az időpontot jegyezzük fel a naptárba.”
 
FEME: Ha tapasztalunk valami szokatlant az a mellrák jele?
Dr. Vesztergom Dóra: „Nem kell megijedni egyből, hiszen nem biztos, hogy rosszindulatú elváltozásról van szó: a mell mirigyes szerkezetű, ezért a menstruáció előtt tapinthatóak duzzadt mirigyek is. Ezen kívül a mellben előfordulhat több jóindulatú elváltozás, például fibroadenoma, ciszta, lipóma. A mell feszülése is természetes. Ez a menstruációs ciklushoz is köthető, jellemző lehet perimenopauzában is a megváltozott hormonális egyensúly miatt. Gyakran érezhetünk fájdalmat a hónaljban, ennek az oka lehet egy megfázás okozta reaktív nyirokcsomó vagy akár egy begyulladt szőrtüsző is. De nem szabad elbagatellizálni! Szeretném hangsúlyozni, hogy ha valaki valami szokatlant észlel, keresse fel az orvosát! A legtöbb esetben talált elváltozás vagy emlőcsomó nem rákos eredetű, de megnyugodni csak pontos szakorvosi vizsgálat után lehet. Illetve, mint már említettem a korai felismerés elsődleges fontosságú a gyógyítás szempontjából.”
 
FEME: Melyek a mellrák tünetei?
Dr. Vesztergom Dóra: „Ha csomót tapintunk a mellben vagy a hónaljban. Ha megváltozik a mell formája, vagy ha a mell bepirosodik, fájdalmassá válik, esetleg begyullad. Továbbá, ha a mellbimbóból váladék ürül vagy a mellbimbó formája megváltozik. Az is az egyik tünet, ha azt vesszük észre, hogy mell bőrén elváltozás alakult ki, vagy megjelenik egy redő, behúzódás, gödör.”
 
FEME: Milyen okok állnak a betegség hátterében, melyek a hajlamosító tényezők?
Dr. Vesztergom Dóra: „Az életkor, az elhízás, a hyperösztrogén állapotok, a korai menarche (amikor valakinél korán megjön a menzesz), a késői menopauza – ezek mind hajlamosító tényezők.
A gyermekszülés viszont védőfaktor, tehát ritkábban alakul ki a mellrák azoknál a nőknél, akik gyermeket szültek. Viszont itt az is számít, hogy milyen életkorban: ugyanis minél később szül valaki gyermeket, annál kisebb a védőhatás. Továbbá, a meddőség maga is egy hajlamosító tényező.
Vannak úgynevezett öröklődő mellrákok is, melyek családi halmozódást mutatnak; ezért, ha a családban az édesanyánál és az anyai ágon nagymamánál is előfordult mellrák és/vagy petefészekrák, akkor megfontolandó a genetikai szűrés és tanácsadás.
Mindemellett az életmódnak is hatalmas szerepe van! A túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás és az éjszakai munka vagy a rendszeres éjszaki élet is hajlamosít a mellrák kialakulására. Illetve a menopauzában alkalmazott hormonterápia is növelheti minimálisan a rizikót. Ezzel szemben a sport és a szoptatás védőfaktor. Az étkezés tekintetében elmondható, hogy a gyümölcsöt, zöldséget, halat, olívaolajat tartalmazó étrend csökkenti a mellrák kialakulását.”
 
FEME: Hogyan gyógyítható, kezelhető?
Dr. Vesztergom Dóra: „Többféle kezelési módszer létezik és attól függ, milyen a szövettani diagnózis, milyen a daganat kiterjedése, van-e áttét. A választott kezelés módja függ az életkortól is, illetve attól is, hogy a páciens szeretne-e gyermeket. Ennek megfelelően alkalmazzák a sebészeti műtétet, a kemoterápiás kezelést, a sugárkezelést vagy a hormonterápiát.
Fontos tudni, hogy amennyiben valakit negyven éves kora előtt mellrákkal diagnosztizálnak és szeretne gyermeket, az mindenképp forduljon meddőségi szakemberhez a termékenység megőrzésének céljából, még a daganat kezelésének megkezdése előtt! Ugyanis a kezelést követően a petefészek kimerülhet, és a gyermekvállalás esélye csökken."
 
Forrás: https://www.fme.hu

Kommentek