E, mint Ellenség? Nádcukor vagy barna cukor? Zsír vs. szénhidrát? Sok még a tévhit az tudatos táplálkozás terén

Bár egyre többen törekednek a kiegyensúlyozott étrendre és tudatosan választanak az élelmiszerüzletek polcairól, a Nestlé legfrissebb, a hazai táplálkozási szokásokat és az alapvető táplálkozási ismeretek vizsgáló felmérése mégis azt mutatja, hogy a nemes szándék kellő ismeretek híján könnyen vakvágányra futhat. 

A Gyermekek Nemzetközi Világnapja alkalmából nyilvánosságra hozott kutatási* eredmények aggasztó képet mutatnak a magyar háztartások táplálkozási szokásairól. Egyre többen törekednek ugyan arra, hogy az ebédlőasztalra minőségi élelmiszerek kerüljenek, bizonyos rossz szokások fennmaradása és az egészséges táplálkozással kapcsolatos mélyebb ismeretek hiánya miatt sok esetben távol vagyunk még a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott ideális táplálkozástól. 
 
„Az egészséges táplálkozásról sok szó esik évek óta, ezért a megkérdezettek jelentős többsége azonosítani tudja, hogy a mértéktelen és egyoldalú táplálkozás nagy részben felelős lehet az elhízásért és krónikus betegségek kialakulásáért” – mondta a kutatási kérdőív összeállításában részt vevő Szarvas Veronika, a Nestlé dietetikusa. 
 
Hozzátette: „a megkérdezettek tudták, hogy oda kell figyelniük a só-, cukor-, zsírfogyasztásukra, hogy elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű rost fogyasztása, ugyanakkor mélyebb ismereteik ezekről már nem voltak. Ezen kívül számos tévhit került beazonosításra például a rettegett E-számok kapcsán”.
 
Sózunk, majd utánsózunk
 
A szakemberek szerint a túlzott sófogyasztás is felelőssé tehető az egyes szív- és érrendszeri betegségek és a magas vérnyomás kialakulásáért, ezekben a betegségekben pedig hazánk élen jár. Mégis, három emberből egy automatikusan a só után nyúl, hogy egy már elkészült ételt tovább „ízesítsen”.
A megkérdezetteknek csak a fele tudja, hogy a napi egészséges sófogyasztásunk maximum 5 gramm lehetne, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. 
 
A rostokat jobban ismerjük?
 
A kutatásból elsőre úgy tűnhet, többet tudunk a rostokról, legalábbis a megkérdezettek igen magas aránya, 90 százalékuk tudta, hogy miért érdemes teljes értékű gabonát tartalmazó termékeket választani a hagyományos, fehérlisztes változatok helyett, ugyanakkor a szervezet számára ideális rostmennyiséget csak tízből hárman találták el. Nem csoda hát, hogy egy átlagos magyar ember napi rostfogyasztása nem éri el az ideálisnak tekinthető 25-35 grammot. Többek között teljes kiőrlésű pékáruból, tésztákból, és egyéb teljes értékű gabona köretekből, zöldségekből, gyümölcsökből nyerhetnénk még rostot, de rostszegény táplálkozásukkal a magyarok fontos ásványi anyagoktól (vas, cink, magnézium vagy szelén) és vitaminoktól (E vitamin és B vitaminok több fajtáját) is megfosztják magukat. 
 
A zsírtól közel sem félünk annyira, mint a szénhidráttól
 
Jellemző, hogy a nemzeti hagyományokra hivatkozva könnyen szemet hunyunk a megkérdőjelezhető mértékű zsírfogyasztásunk felett, miközben a túl magas szénhidrátbeviteltől komolyan tartunk. Ehhez képest a WHO adatai szerint a napi ajánlott zsírbeviteli mennyiség több mint 2,5-szeresét fogyasztjuk, ráadásul ennek nagy részét telített zsírsavak formájában (melyek többek között a kókusz-, sertés-, kacsa- és libazsírban, vajban találhatók meg nagyobb mennyiségben), pedig az ajánlásnak megfelelően inkább a telítetlen zsírsavakat tartalmazózsiradékokat (repce-, napraforgó, dió-, szezám-, olívaolajok) kellene előnyben részesíteni a szív és érrendszeri betegségek megelőzésének érdekében.
 
Nagyon keveset tudunk a cukrokról
 
A kutatás talán legmeglepőbb eredménye, hogy az édesítéssel és a cukrokkal kapcsolatos ismeretek még mindig rendkívül felszínesek a magyar lakosság körében. Sokan nem tudják, mennyi kalóriát tartalmaz a cukor, mások kizárólag édesítőszerekkel tudják elképzelni a hagyományos cukor helyettesítését, tízből pedig csupán hárman voltak tisztában a hozzáadott cukor fogalmával a megkérdezettek közül.
Komoly tévhit a lakosság körében, hogy a barna cukor vagy a nádcukor egészségesebb a répa vagy kristálycukornál. A nádcukrot cukornádból, a kristálycukrot cukorrépából állítják elő. Bár ízük és ásványianyagtartalmuk nem teljesen egyforma, a két cukor kémiai szempontból megegyezik, így a nádcukor nem egészségesebb, vagy diétásabb, mint a kristálycukor. A barna cukor pedig nem más, mint melasszal színezett finomított cukor. A melasz nagyrészt cukrokból áll, és igen kis százalékban találhatók benne ásványi anyagok és vitaminok is. Mivel azonban a melasz a barna cukor csak kis részét (3-6%) teszi ki, a cukornak nem kevesebb a kalóriatartalma, és nem fog lassabban felszívódni. 
 
Tényleg ellenség az E?
 
Bár a megkérdezettek többsége elolvassa a termékek címkéjén, hogy a kiválasztott élelmiszerben milyen adalékanyagok vannak, ennek azonban nem tulajdonít különösebb jelentőséget. Fontos persze tisztában legyünk azzal, milyen adalékanyagok vannak az adott termékben, de jó tudni, hogy szigorú szabályok vonatkoznak ezek használatára, így nem kell attól tartanunk, hogy az egészségre káros adalékanyag kerül az élelmiszerekbe. Azt pedig nagyon kevesen tudják, hogy sok természetes eredetű adalékanyag is létezik, de például a hozzáadott E300 az aszkorbinsav, ami nem más, mint C-vitamin, míg az E306 pedig az E-vitamint, az E100 a Kurkumát, az E500 pedig a szódabikarbónát jelenti. 
Külön érdekesség, hogy a nagy népszerűségnek örvendő édesítőszerek is az adalékanyagok csoportjába tartoznak. 
 


A Nestlé a felmérései során beazonosított tévhitekre épített látványos gasztroworkshopot tartott a Klauzál téri Séfplaza Kitchen-ben a Gyermekek Nemzetközi Világnapján. A sajtónak szánt prezentáció mellett Szarvas Veronika, a Nestlé dietetikusa segítségével a gyakorlatban is bemutatták a legfontosabb tudnivalókat az alapélelmiszerek helyes mértékéről, használatáról, Marton Adrienn gasztroblogger és ételstylist pedig bemutatta, hogyan lehet egyszerű kiegészítőkkel a gyerekek számára is vonzóvá tenni az ételeket.
 
„Vezető élelmiszeripari vállalatként a Nestlénél nem is lehet más a célunk, mint hogy hozzájáruljunk az egyének és családok egészségesebb és boldogabb életéhez. Meggyőződésünk, hogy az élelmiszereknek egyszerre kell ízletesnek és táplálónak lenniük, az egészséges táplálkozás pedig a változatosságon és a mértékletességen alapszik, amelynek feltétele, hogy vásárlóink tudatosan döntsenek a bevásárlásaik során” – hangsúlyozta Noszek Péter a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. Kiemelte: „ezért a Nestlé termékeinek fejlesztésekor ügyel rá, hogy folyamatosan csökkentse termékei cukor- és sómennyiségét és zsírsavtartalmát, ugyanakkor növelje a növényi rost, ásványi anyag- és vitamintartalmukat mind a gyermekeknek, mind a felnőtteknek szánt termékeiben”.
Szarvas Veronika a Nestlé dietetikusa azt is hozzátette, hogy a termékfejlesztésen túl nagy hangsúlyt helyez a Nestlé az egészségtudatos táplálkozás kialakulását támogató oktató anyagokra és programokra is. A www.nyisdkianestlet.hu azért jött létre, hogy az itt található anyagok és tesztek segítségével eloszlassák a tévhiteket, és lehetőséget teremtsenek a látogatóknak arra, hogy felmérjék tudásukat, és játszva tanuljanak az alapvető élelmiszerekről, a vitaminokon át egészen a termékcsomagolási információkig.
 
*Az online kutatás 2018. július-október közötti időszakban készült, 4 787 tizennyolc év feletti felnőtt részvételével.

Kommentek