Anyaság 35 felett – egyre több nő vállalja, miért?

Megannyi oka van annak, hogy világszerte és Magyarországon is mind későbbre tolódik a családalapítás. Van, aki tudatosan, van, aki kényszerből nem tud „időben” gyermeket vállalni. Az viszont fontos, hogy tudja: a halogatás nemcsak a teherbe esést nehezíti, de az egész várandósság kockázata is magasabb. Dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász, FEME szakértő beszél kendőzetlenül a veszélyekről, illetve olyan megoldásokról, ami biztonságosabbá teheti a késői teherbeesést.

Az oktatási lehetőségek megnyílása, a párkapcsolatok átalakulása, a házasság népszerűségvesztése, az önálló egzisztencia megteremtésének igénye és nehézsége mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki minél későbbre tervezze a gyerekvállalást.
 
A XXI. században teljesen természetes és kétségbevonhatatlan igény a nők részéről, hogy megfelelő képzettséget, egy vagy több diplomát szerezzenek, karrierépítésbe kezdjenek, világot lássanak. A gyermekvállalás időpontja emiatt eltolódik, de az ma már egyre kevésbé igaz, hogy a diplomát szerzett nők kevesebb gyermeket szülnének. Az elmúlt évek adatai azt mutatják, hogy már alig van különbség az érettségizettek és a diplomások gyermekvállalási hajlandósága között.
 
Nemcsak Magyarországon, a fejlett országokban is jellemző tendencia, hogy a nők egyre később szülnek. Míg az anyák átlagos életkora az első szüléskor a nyolcvanas évek elején 23 volt, 2000-re 25-re emelkedett, ma pedig már 27 év. Manapság tehát akkor kezdenek gyermeket vállalni a nők, amikor 30 évvel ezelőtt a legtöbb anyának már legalább két gyermeke volt. Karrierépítés, anyagi biztonság, a megfelelő pár megtalálása – megannyi érv és magyarázat, miért tolódik ki egyre inkább a gyermekvállalás, miért csökken a fiatalok körében és nő drasztikusan az idősebb korosztályban a családalapítás. Statisztikai adatok mutatják, hogy Budapesten az elmúlt évtizedben kétszeresére nőtt a 35-39 évesek gyermekvállalása, és háromszorosára a 40 éven felüli nőké. Ennek a tendenciának két negatív kihatása is van
 
- Demográfusok szerint a most 30-as éveik elején járó nők körében jóval magasabb lesz a végleg gyermek nélkül maradók aránya. Az 1963-ban született nőknek 45 éves korában csak 8,6 százaléka volt gyermektelen. Ugyanakkor a prognózisok sem túl bíztatóak. Ezek szerint, ha a szülési kedv nem változik, az 1975-ben született generáció nőtagjainak 17 százaléka maradhat gyermektelen 45 éves korára. Ugyanezen számítás alapján az 1980-ban született női nemzedék tagjai közül várhatóan már 27 százaléknak nem lesz gyermeke. Illetve, ha még az első baba meg is születik, a tervezett második, harmadik már sokkal kisebb eséllyel.
 
- A korábban elhalasztott és későbbre tervezett gyermekek többsége nem születik meg. A másik az egészségügyi kockázat. A kor előrehaladtával a gyermek örökletes betegségeinek valószínűsége is növekszik. A Down-szindróma kockázata 40-44 év között száz a kettőhöz, ami 45 év felett már 14. Ugyanakkor nő a vetélésgyakorisága is, amely leggyakoribb oka a kromoszóma-rendellenességek. De maga a teherbeesés is sokkal nehezebb.
 


„Még ha a társadalmi elvárások alapvetően meg is változtak, az emberi biológia évezredek óta ugyanaz. Tévhit, hogy addig vagyunk termékenyek, ameddig menstruálunk. Mindannyian adott petesejtszámmal születünk, ez pedig csak fogy az idővel. Ugyan a várható élettartam és a minőségben töltött életévek száma is jelentősen nőtt és nő, ezt azonban az ivarsejtek nem követik. Ráadásul van, akinél a korai petesejt kimerülési szindróma is nehezíti a helyzetet. Egy nő maximális termékenységét 20 és 24 éves kor között éri el, 25 és 39 év között ez legalább egynegyeddel kevesebb. A 30 felett a nők fogamzó képessége kezdetben lassan, 35 év felett egyre gyorsuló ütemben csökken, majd 40 év után drasztikusan. Ez a szám akkor sem változik, ha stimulálunk. A tartalékokon akkor sem tudunk változtatni, csak több érik meg egyszerre. 35 év feletti nők számára a legnagyobb akadályt a teherben maradás jelenti, negyven évesen ennek esélye 5, 45 éves kor felett pedig egy százalék”—sorolja a tényeket dr. Katona Renáta szülész-nőgyógyász, a FEME szakértője, aki arról is beszél, hogyan lehet előre felkészülni arra, ha valaki tudja: késői gyerekvállalásban gondolkodik.
 
De inkább arra figyelmeztet, ha lehet, ezt ne tegyük. „Egy egészséges nő általában 13 és 50 éves kora között menstruál. Ha már az elején vérzészavar van, rendszertelen, kimaradozik, és ez 16 éves korig nem rendeződik, ki kell vizsgálni, hogy mi okozhatja a problémát. Ez is már része annak, hogy felkészüljünk a későbbi gyerekvállalásra. Ha valaki előre úgy tervezi, vagy látja, hogy ez kihúzódik, van már lehetőség a lefagyasztásra, később a petesejt adományozásra, ami leginkább ma még a jövő. De fontos figyelembe venni mást is, mint például a testünket, vagy az életritmusunkat. Egyrészt sokkal nehezebben adaptálódik a szervezetünk, gyakoribb a kromoszóma rendellenesség, a kardiovaszkuláris, cukorbetegségek, a várandósság alatti HELLP-szindróma, vagy a toxémia előfordulása. Másrészt az életmódunk is komoly nehézséget okozhat. Vagyis a váltás. Van, aki 15 évet készül a babára, aztán szembesül azzal, hogy mit is vállalt. Például, hogy le kell lassulni, kevesebb az energiája, fáradékonyabb, sokkal jobban oda kell figyelni az étkezésre, az alvásra, saját magára, vagy hogy ebben az időszakban a stresszt tűrő képesség is sokkal rosszabb. El kell tudni fogadni, hogy ez egy más állapot, amit egy kialakult, érett életstílusba már sokkal nehezebb beilleszteni”—folytatja a szakember, aki hangsúlyozza azt is, hogy persze minden nagyon személyfüggő, vagyis semmi sem szentírás, de fontos mérlegelni minden szempontot, ha késői gyermekvállalásban gondolkodunk.
 
Ugyanakkor azt Renáta is elismeri: nem mindenki alkalmas már fiatalabb korban az anyaságra, hiszen erre valóban meg kell érni. „Én sem túl fiatalon, majdnem 34 évesen döntöttem a baba mellett, de akkorra már volt szakvizsgám, rendelőm, párom és házunk, vagyis egy biztos hátteret kapott a kisfiam. Nem volt hiányérzetem, de korábban valószínűleg a veszteségérzetemet erősítette volna, ha akkor hozom őt a világra”— teszi hozzá a FEME alapító. És van azért jó hírünk is a késői szülőknek. Megannyi tanulmány bizonyítja, hogy az idősebb szülők gyermekei jobban teljesítenek. Legutóbb a London School of Economics and Political Sccience (LSE) és a Max Plank Institute for Demographic Research (MPIDR) vizsgálta a kérdést és arra jutottak: az idősebb korú édesanyák általában jobban képzettek, műveltebbek, egészségükre jobban odafigyelnek, és kisebb valószínűséggel dohányoznak terhességük alatt, mint fiatalabb társaik. Ez a régebbi korokra nem igazán volt jellemző. Mindemellett manapság egyre inkább kitolódik az első gyermekvállalás időpontja, ezeknek a gyermekeknek általában jobbak a kognitív képességei. Valószínűleg ennek az lehet az oka, hogy a szülők első gyermeküknek általában nagyobb figyelmet és türelmet szentelnek.
 
Forrás: https://www.fme.hu

Kommentek