Húsvét a Föld körül

Vannak közös vonások az ünnepekben, de minden országban van 1-2 különlegesség a húsvéti ünnepi asztalon. Körülnéztünk, mit esznek más országokban a húsvéti ünnepek alatt. Jönnek a világ legkülönfélébb tojásbújtató kalácsai, de lesz itt levendulás bárány és mályvacukor is.

A tojás mint az új élet jelképe szinte mindenhol része a húsvéti hagyományoknak, és ilyen vagy olyan formában a húsvéti sonka is sok helyen hagyományos húsvéti étel, de árnyalatnyi és nagyobb különbségek azért vannak.

Olaszországban például a hosszú böjti időszak után kötelező elem a bárányevés. A sütőben sült borsos bárányt – amit előtte csak tejjel etettek, hogy puha legyen a húsa – articsókával tálalják (agnellino al forno). Sonka helyett corallina szalámit kínálnak a főtt tojás mellé, és náluk is vannak édes péksütemények az asztalon. Egyes területeken korona vagy galamb (Colomba Pasquale) formájú – a panettonéhoz hasonló –, tojás alakú színes cukorkával díszített fonott kalácsok, máshol csirke vagy nyúl alakú kenyerek (is) jellemzőek. Egy szicíliai közmondás szerint azt kell igazán sajnálni, akinek a húsvéti asztalára nem került kalács.

Hollandiában a legjellegzetesebb húsvéti étel az édes, mazsolával töltött, úgynevezett Paasbrood kenyér, Finnországban a legrégebbi húsvéti különlegesség neve mammi, egy cukrozott rozsmalátából készült puding, amit általában tejszínhabbal és cukorral kínálnak. Svédországban marcipánnal töltött tejszínhabos zsemle az ünnepi reggeli, az ebéd pedig heringgel és hagymával rakott burgonya, és általában bárány is kerül a húsvéti asztalra. A portugálok húsvéti péksüteménye a folar, amely fonott kalácsra hasonlít, és tojásokat rejtenek el benne. Az északi vidékeken inkább sósan vagy citrommal, ánizzsal, esetleg egy csipetnyi fahéjjal ízesített kalácsot kedvelik, míg délen édesen, szegfűszeggel, fahéjjal és sok karamellel készítik.

Németországban hal a nagypénteki étek, húsvét vasárnapján pedig az ártatlanság jelképeként bárány kerül az asztalra. Klasszikus húsvéti fogás a főtt tojás zöld mártásban, amelyet friss fűszernövényekből, petrezselyemből, snidlingből, zsázsából és sóskából készítenek, és az Osteramm, a bárány alakú sütemény.

A húsvéti asztalra Franciaországban hagyományosan bárány, sertés és valamilyen tojásétel kerül. A bárányt legtöbbször fokhagymával, fűszerekkel pácolva sütik, vagy pástétomnak készítik el, és népszerű a levendulával és mézzel pácolt báránycomb is. Sonkát is főznek fehérborban petrezselyemmel, tárkonnyal, turbolyával ízesítve. A sütemény is sokféle, az egyik legérdekesebb az elzászi cukrosbárány, a lamala. (A szó báránykát jelent.) Ehhez külön üreges formát készítenek, amelybe beletöltik a kelt tésztát, és így sütik ki.

Belgiumban húsvétkor (is) jellegzetes ünnepi étel a foie gras, ami kacsa- vagy libamájat takar, és hagyma-, füge- vagy cikórialekvárral, esetleg bordói zselével fogyasztják. Itt is tálalnak báránysültet húsvétkor, legtöbbször zöldbabbal és újkrumplival körítve. A desszertek közül népszerű húsvéti édesség a csokitojásokkal díszített profiterole vagy csokoládétorta, de népszerű az olasz colomba is (galambot formázó sütemény).

Görögországban nagypénteken csak olívát, zöldségeket és kenyeret esznek, húsvét vasárnapján azonban korán kezdődik a reggel, mert a bárányt öt órán át sütik a nyárson, majd rizzsel, salátával és húsgombóccal tálalják. Jellegzetes étel náluk a „Jézus kenyere”, ami egy különleges kenyér: a közepén keresztforma, a szélein pedig tojásformát ábrázoló motívum van. A húsvéti lakomát általában a szabadban tartják, az étkezések délután kezdődnek, és késő estig tartanak. Az asztalokon sült bárány, tojás és kenyér, saláták, kalács és sajtok várják a családot. A kávé és tea mellé egy klasszikus húsvéti vaníliás kekszet, koulourakiát kínálnak. Görögországban a húsvéti kalács neve tsoureki, melynek fonatait általában szezámmaggal hintik meg, és gyakran ültetnek a kész kalácsra pirosra festett tojásokat.

Kommentek