A cukorka reneszánsza

Újra növekszik a cukorkapiac, és a szűk esztendők után egyre több hazai vásárló enged meg magának egy kis édes örömöt. A fogyasztási trendeknek megfelelően egyedülálló újdonságok is megjelentek a gumi-és medvecukorka piacon, mint például a gluténmentes vagy vegetáriánus gumicukorkák. A cukorkagyártás ma globálisan is pörög: a világ cukorkaforgalma 2016-ban meghaladta a 85 milliárd dollárt (Mordor Intelligence) ami több mint a fele az összesen 180 milliárd dolláros globális édességpiacnak. A cukorkák iránti kereslet várhatóan töretlenül emelkedik tovább, ahogy világszerte egyre szélesedik a középosztály.

A cukorkák eredete az ókori egyiptomiakra vezethető vissza, akik a gyümölcsöket és a dióféléket mézzel kombinálták már legalább 1500 évvel az időszámítás előtt, de az ókori görögök, rómaiak és kínaiak is készítettek különféle édességeket méz felhasználásával. Az időszámítás előtti 4-6. század környékén perzsa és görög közvetítéssel a cukor elindul szülőhazájából, Indiából, és távolabb is ismertté válik.
 
Az első modern cukorkák a 16. században készültek Európában. Elsősorban gyógynövényekkel kombinált, emésztést elősegítő tablettaként árulták őket. Abban az időben gyakran előfordult nem megfelelően kezelt, romlott étel fogyasztása, és egy erős, fűszeres cukorka segíthetett az emésztésben. 
 
Mivel a cukor ára rendkívül magas volt egészen a múlt századig, az édesség addig luxustermékként csak a leggazdagabbak kiváltsága volt. Ők kényeztethették magukat az 1600-as években már elérhető cukorrudacskákkal. A rudacskát 1670-ben görbítette meg egy karnagy Nürnbergen, hogy a jó pásztor szimbólumára, a pásztorbotra emlékeztesse a gyerekkórus tagjait karácsony előtt. Ugyanebben az időszakban Párizsban, a Napkirály udvarában elkészülnek az első bonbonok.
 


Kétszáz évvel később már nem csak a királyok és kiváltságosok ropogtathatják a cukorkákat és a bonbont. A 19. században az ipari tömegtermelés kialakulásával párhuzamosan végül a cukorka is egyre szélesebb körben vált elérhetővé, és a kis cukorkák kifejezetten a munkásosztály kedvencei lettek.
 
Magyarországon akkoriban a növekvő cukorkaigényeket eleinte az osztrák és cseh édesipar elégítette ki. A magyar cukorkakészítés csak a kiegyezés után indult el, kezdetleges gépesítéssel. A Hamburgból bevándorló Stühmer Frigyes 1868-ban Budapesten, Weisz József Sopronban alapított cukorkaüzemet. Mellettük kezdetleges módszerekkel a kézműves cukrászok termeltek, majd Stühmer 1909-ben modernizálta a cukorkagyártást. (Chemonet)
 
Később olyan kultikus márkák születtek, mint a Negro, Francia Drazsé, vagy a Dunakavics. A cukorkapiac tovább növekedett és megjelentek olyan új termékformák is, melyek már más országokba komoly sikereket arattak és a piacok meghatározó szereplőjévé váltak, mint például a gumicukorkák. Jelenleg a hazai gyártású termékek mellett a különféle ízű, textúrájú és alakú import termékek is megtalálhatók.
 


A magyar fejlesztésű márkák – a Fundy és a Flórián – mellett a 2000-es évek elejétől Magyarországon, Nemesvámoson is gyártani kezdték a világszerte jól ismert Haribo gumicukorkákat. Azóta a termékpaletta már jelentősen kiszélesedett és az egyrétegű gumicukorkák mellett habosított, kétrétegű, cukrozott, savanyú, és drazsírozott termékek is készülnek itthon mind a hazai piacra, mind pedig exportra, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság teljesítményéhez.
 
Egy, az Édességgyártók Szövetsége által a közelmúltban megrendelt kutatás szerint a legtöbb édességtípust jellemzően otthon fogyasztják, de minél kisebb az édesség, annál nagyobb eséllyel eszik meg a munkahelyen, vagy út közben. A cukorkák és gumicukrok elsősorban a gyerekek és fiatalok kedvencei, amikor pedig felnőttek is rákapnak, akkor ezek a típusú édességek az esetek nagy részében családi körben kerülnek elfogyasztásra.
 
A Magyar Édességgyártók Szövetségéről
Az 1992-ben alapított, jelenleg 24 taggal rendelkező Magyar Édességgyártók Szövetsége (MÉSZ) a minőségi, örömmel és mértékkel fogyasztott édességek termelőinek nagykövete. Párbeszédet folytat a közvéleménnyel és döntéshozókkal. Képviseli az ágazat érdekeit Magyarországon és az Unióban. Célja, hogy támogató, versenyképességet segítő környezet vegye körül a magyar édesipart. Kiáll a méltányos adózás, korrekt szabályozás, képzett munkaerő és színvonalas oktatás érdekében. Weboldal: http://www.hunbisco.hu/
 


 

Kommentek