Házi kedvenc gyerekek mellé? Gyík vagy csiga! A többi felejtős

Legalábbis számomra. Egyrészt nem lakunk kertes házban, másrészt három kisgyerek mellé kellett választani egy olyan állatot, amelytől nem lesz szőrös az egész lakás. Hiába, nekem nincs se takarítónőm, se bejárónőm. Aztán fontos volt, hogy ne nekem kelljen pár hónap múlva majd levinni sétálni, és hogy ne legyen depressziós, ha nem foglalkozunk vele minden nap másfél órát. Ja és volt még egy követelmény, mégpedig, hogy nem hal éhen, ha véletlenül nem adok neki enni pár napig.

 

Se kutyát se macskát

Mázlista vagyok, mert a húgom egzotikus állatorvos, kézenfekvő volt tehát, hogy őt kérdezzem meg házi kis kedvenc ügyben. Hosszasan beszélgettünk, és mindenben igazat adtam végül neki. Kutya csak annak való, aki tényleg egy új családtagot szeretne, hiszen a kutya igényli a társaságunkat, és szomorú, ha napok telnek el anélkül, hogy valaki játszana vele. A macskát én a lakásban nem viselem el. A törpe nyuszik roppant cukik, sőt okosak is, és talán nem annyira, mint a kutyák, de ők is vágynak a közelségre, a társaságra. Sajnos a sok különóra miatt mi alig vagyunk otthon, az is csak a kötelező rutinnal megy el, a fürdés, vacsora, és esti mese háromszögébe zárva, így kevés idő maradna a nyulam-bulamra. A hörcsögök éjjeli állatok, így a gyerkőcök nem sokat látják, és sajnos nem is élnek sokáig.

Csoki és Vanília

Teljesen megváltozott azonban a véleményem a húgommal való beszélgetésünk után a hüllőkről, azon belül is a gyíkokról. A kígyók nagyon szépek, és praktikusak is, de sajnos én nem lennék képes élő, vagy akár holt, napos egérkékkel etetni őket. A gyíkokkal viszont soha nem volt semmi bajom. Amikor megtudtam, hogy a gyíkok akár egy hónapig is lazán kibírják élelem nélkül, elkezdett érdekelni a dolog. Nem azért, mert egy szadista állatkínzó vagyok, hanem inkább azért, mert annyi mindent elfelejtek, még akkor is, ha felírom, vagy csak éjjel fél tizenegykor jutna eszembe, hogy megint nem vettem, nem adtam nekik eleséget. Na de ez egy gyíkot nem fog kiborítani. A klasszul berendezett terrárium a nappalink dísze azóta, és a kubai álkaméleon (Chamaeleolis barbatus) pár, mely a gyíkokon belül egy anolisz faj él benne évek óta. Nagyon bírom őket, és kézből, azaz csipeszről esznek. Fő táplálékuk a tücsök, így a romantikus ciripelős esték nálunk mindig adottak. Nem szőrösek, így az allergia téma lezárva. Nevükhöz hűen pedig valamennyire tudják változtatni a színüket, hangulatukhoz és vérmérsékletükhöz képest. A gyerekek rögtön el is nevezték az egyiket Csokinak, a másikat Vaníliának, az alapszínük miatt.

Akár 25 cm-esre is nőhetnek

Ha már házi, sőt kedvenc, akkor a gyerekek az achát csigákat is nagyon szeretik. ők egy jóval kisebb terráriumban laknak. Kúpos, pompás rajzolatú házaik akár 25 cm hosszúra is megnőhet, nem hiába hívják őket sokan afrikai óriás csigáknak. Gyorsan fejlődnek, akár 7 évig is élnek, és ami a legfontosabb, hogy látványos állatok. Könnyű őket tisztán tartani, hálásak, a takarmányozásuk sem őrdöngős, hiszen szívesen fogyasztják a friss zöldségeket, gyümölcsöt, de a teknőstápot is „elrágják”.

Egy szó mint száz, a gyíkokat és a csigákat minden kisgyerekes családnak szívből csak ajánlani tudom, és még az éves, vagy esetenkénti állatorvosi díjat sem kell a költségvetésbe illeszteni, hiszen nem bonyolult állatokról van szó, ha megfelelően takarmányozzuk őket és odafigyelünk a kalcium pótlására, akkor nem történhet semmi baj.

Bogáti Gabi

Kommentek