Omlós bélszínérmék céklapüré ágyon, ropogós burgonyával

Ez egy rendhagyó bejegyzés lesz, ugyanis a most bemutatott ételt nem én, hanem unokaöcsém készítette. Csak pillantsatok a képre, magáért beszél, egy profi szakácsot tisztelhetünk benne. Nem is tagadhatnám, közös vér folyik az ereinkben. Ez amolyan családi vonás.

Édesanyám párja régebben, például kimondottan szélesítette gasztronómiai ismereteimet. Ő egy igazi ínyenc, ellenben azzal a finnyás gaszto-hisztérikával, aki  gyerekkoromban voltam. Emlékszem, mikor először csigát tálalt fűszeres vajjal, pirítóson; a világból ki lehetett volna kergetni vele. Ez ugyan a házikós kis lényeket illetően most sincs másként, pedig több, mint tizenöt év telt el.
 
A vicces az, hogy tegnap mikor a képet megláttam, elsőre az villant be, hogy pont ilyen gyönyörű céklákra van szükségem, egy fejben már összeállt, csak az alapanyag hiány következtében el nem készített, tarte tatin receptjéhez. Gyors kérdésben érdeklődtem, hol tudnám én is beszerezni őket. A válaszon nagyot nevettem, mert meg sem fordult volna a fejemben: "Itthon a kertben. - hangzott - Anyudék ültették."
Erről ennyit, sűrűbben kell hazalátogatnom.
 
Hozzávalók:
 
Püré:
Három  céklát héjában sós vízbe helyezünk, és főzni kezdjük. Ha megpuhult, hideg víz alatt kezeink ügyes használatával lemossuk a héjat, és  összedaraboljuk, beletesszük egy turmixgépbe. Merünk rá egy keveset a főzőléből, hogy könnyebb legyen vele dolgozni, és sóval, borssal,  pár csepp gyenge ecettel  (pl. fehérbor- vagy fehér balzsamecettel) ízesítjük. Hogy a pürénk teljesen homogén legyen és ne csapja ki a vizet magából, egy késhegynyi xantan kerül bele,  amitől szép fényes, krémes állaga lesz.
Tipp: Feldobhatjuk és igazi ízorgiát érhetünk el, ha erdei gyümölcs tea filtert teszünk a  főzőlébe, és ebben főzzük ki a cékláinkat.
 
Ropogós burgonya:
A burgonyát  mandolin szeletelőn szeleteljük fel. A sütéshez  7-8 szeletet kiválasztunk, a széleit levágjuk, úgy, hogy nagyjából négyzet formát kapjunk, majd a szeleteket  egymáson elcsúsztatjuk, és kb 160-180 fokos olajban ropogósra sütjük. Ha megsültek, kevés sóval hintjük.
 
Bélszínérmék:
A bélszínérméket sózzuk, borsozzuk, magas hőfokon pirítjuk. Ha elkészült félrerakjuk pihentetni, majd csak ezután tálaljuk. Tipp: A pihentetés idejére tehetünk a szeletekre egy kevés vajat, de a lépés akár el is hagyható, leginkább steak készítésénél fontos momentum.
 
Tálalás:
A pürét ízlésesen a tányérra simítjuk, majd a ropogós burgonya négyzetekkel, és főtt céklacikkekkel díszítjük. (Kevés olajon pirítjuk előtte, só, pici bors hozzáadásával. A lehelet szelet céklakorongokat, amit a képen még láthattok, egy olasz fajtából kapjuk, mely belül fehér és bordó erezettel büszkélkedik.  Ezeket nyersen fogyasztjuk, tálalás előtt pár percre esetleg vízbe áztathatjuk. Csodás lila és fehér gyűrűivel a tányérunk igazi éke.) Ha megalkottuk a saját kis kompozíciónkat, akkor már csak az érméket kell a tányérra helyezni, s egy igazán különleges gasztronómiai élményben lesz részünk. Főleg, ha magunk készítjük, mert akkor dagadhat a mellünk a büszkeségtől. Próbáljátok ki és hívjatok vendégeket, biztosra veszem, hogy ezzel a fogással bárkit lenyűgözhettek.

Kommentek