Szeptember 28. a veszettség elleni küzdelem világnapja

Ugyan az elmúlt száz évben jelentősen sikerült visszaszorítani a megbetegedések számát, évente még mindig 59 000 emberi áldozatot követel a kór1, így továbbra is globális problémát jelent. Habár a kiemelten érintett területek elsősorban az afrikai és ázsiai térségben találhatók, világszerte elengedhetetlen, hogy a gazdik megtegyék a szükséges megelőző lépéseket a veszettséget okozó vírus terjedésével szemben.

Louis Pasteur fejlesztette ki a veszettség elleni oltóanyagot, halálának évfordulója a veszettség elleni küzdelem világnapja. Ez a nap kiváló alkalom arra, hogy napirendre kerüljön, hol tart az emberiség a veszettség visszaszorításában. Az ehhez szükséges összehangolt munkában ember- és állategészségüggyel foglalkozó szakemberek, civil szervezetek és a kormányok is részt vesznek, hogy megfelelő segítséget nyújtsanak az érintett területeken, és felhívják a figyelmet a betegség veszélyeire a helyi közösségekben2. Ennek köszönhetően a kutyák által terjesztett veszettség megfékezése már elérhető céllá vált3.
 
A betegség
A veszettség halálos, minden emlőst veszélyeztető, vírusos, zoonótikus betegség. Az embereket leginkább állatok, főként kutyák fertőzik meg; nincs rá gyógymód, a klinikai tünetek megjelenése után pedig mindig végzetes. A fertőzés szinte mindig a fertőzött állatok harapásával terjed, amikor a vírust tartalmazó nyál az áldozat szervezetébe kerül, azonban az első szimptómák megjelenéséig több hét is eltelhet. A legtöbb esetben a kutyáknál a betegség 21 és 80 nap között fejlődik ki, de a lappangási idő ennél jóval rövidebb vagy hosszabb is lehet4. Fontos kiemelni, hogy a fertőzött állat már a klinikai tünetek megjelenése előtt is fertőzhet5.
A veszettség klinikai tünetei esetenként eltérők lehetnek. Mivel a vírus az agyat támadja, a tünetek a központi idegrendszer sérülésének következményei. A veszettségnek két fő típusa van: a dühöngő típus esetén az állat agresszívvá válik, és a legkisebb ingerlésre is megtámadhat másokat, míg a bénulásos típus esetén a torok és állizmok lebénulnak, gyakran nyálbőség lép fel, és az áldozat képtelen nyelni. Mindkét esetben az előrehaladott bénulás okozza a halált. 
Fontos megemlíteni, hogy a veszettséget nehéz diagnosztizálni, különösen azokban az országokban, ahol nem gyakori, hiszen korai fázisában könnyű összetéveszteni más betegségekkel vagy agresszív viselkedéssel4. A veszettség diagnosztizálását laboratóriumi teszttel kell alátámasztani, azonban sajnos élő állatok esetén nem létezik megbízható módszer, mivel a vírus csak az idegszövetekben fejlődik, és a szervezetben máshol nincs is jelen. A hiteles teszthez agyszövet szükséges, tehát a vizsgálat élő kisállaton nem végezhető el5, így elérhető kezelés hiányában a fertőzött kutyákat el kell altatni.
 
Globális probléma
A legtöbb fejlett országban ellenőrzés alatt tartják a kutyák által terjesztett veszettséget, mindazonáltal mind a mai napig jelentenek be eseti fertőzéseket, és jelentős erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy ezek a térségek mentesek maradhassanak a betegségtől. A világ más pontjain, különösen Ázsia és Afrika vidéki, szegény régióiban, a veszettség még ma is nagy egészségügyi kockázatot jelent, mind az emberekre, mind az állatokra nézve. Évente megközelítőleg 59 000 ember veszti életét a betegség következtében, az esetek 95 százalékában Ázsiában és Afrikában, melyek 99 százalékát kutyaharapás okozza1.
 
Megelőzés
Európában a háziállatokat döntő többségben a vadon élő állatok fertőzik meg. A kutyákat védőoltással kell megóvni, ez a legtöbb országban törvényileg szabályozott, és bár a macskák oltása nem kötelező, de rendkívül javasolt, különösen a kerti cicák esetében.
Mivel a veszettségnek jelenleg nincs gyógymódja, minden felelős kisállattulajdonosnak elengedhetetlen rendszeresen beoltatni kedvencét, hiszen a betegség védőoltással megelőzhető6, és az állatorvosok készséggel adnak felvilágosítást a veszettség elleni vakcináról.
 
További információ: www.kisallatorvos.hu 
 
____________________________
1 - https://www.who.int/rabies/epidemiology/en/ 
2 - https://www.who.int/rabies/WRD_landing_page/en/ 
3 - https://www.who.int/news-room/detail/10-12-2015-new-global-framework-to-eliminate-rabies 
4 - https://www.msdvetmanual.com/dog-owners/brain,-spinal-cord,-and-nerve-disorders-of-dogs/rabies-in-dogs?query=rabies 
5 - https://pets.webmd.com/dogs/rabies-dogs#2 
6 - https://www.who.int/rabies/about/en/ 

Kommentek