Óvjuk meg a méheket!

A méhek fenyegető pusztulása valószínűleg a túlzott vegyszerhasználatra vezethető vissza. De ahhoz, hogy legyen elegendő termés a csíkos ruhás zümmögők nélkülözhetetlenek. 

Hiába, a mesterséges beporzás nem eredményez akkora terméshozamot, mint amekkora a szorgos virágporgyűjtögetők munkája után várható. Ezért közös érdekünk, hogy megóvjuk őket! Radványi Noémi homeopata elárulja, hogyan tehetünk ezért a saját környezetünkben.
 
Egy jól átgondolt kertben, ahol nélkülözik a vegyszerek használatát, a természet önmaga beállít egy olyan egyensúlyt, amiben egyik kártevő sem szaporodik el túlzottan. Radványi Noémi szerint, ezt szem előtt tartva megóvhatjuk a méheket, csak nemet kell mondanunk a vegyszerekre.
 
„A tápláléklánc résztvevői -a természetes ellenségek- egész egyszerűen felfalják egymást. Ha követjük a biogazdálkodás alapelveit, akkor már nagyon jó úton vagyunk ahhoz, hogy vegyszermentes és méhecske barát kertünk legyen, de az igazság az, hogy olykor-olykor bárhol előfordulhat, hogy valamelyik betegség megveti a lábát. Ilyenkor választhatunk egyszerű és gyors vegyszermentes megoldást, amivel a környezetünkért és a saját egészségünkért is teszünk” 
 
A szakértő néhány példát is felsorolt a kertben előforduló tavaszi gondok gyors, és vegyszermentes orvoslására.
 
„A tavaszi fagyok károsíthatják, megbetegíthetik a növényeket. Ha egy ilyen fagy után a növény levele hirtelen elszíneződik, szürkés-ezüstös színű lesz, akkor az Aconitum alapanygból készült homeopátiás gyógyszert feloldva és a gyökérre locsolva gyors felépülést várhatunk. A fák-, bokrok metszése minden esetben sérülés- és fertőzés veszélyét hordozza, hiszen a frissen vágott felületen a kórokozók könnyen behatolhatnak a növény belsejébe. A fertőzések és a sérülések sokszor megelőzhetőek már azzal is, ha tiszta és éles eszközt használunk a metszés során. A jól megtisztított kerti szerszám nem viszi át a „bajt” az egyik növényről a másikra, az éles szerszámmal pedig minimalizálható a sérülés esélye. Az esős tavasz kedvez a gombás betegségek terjedésének. Ha ilyet tapasztalunk, akkor locsoljunk a gyökérre vízben feloldott Natrium sulphuricum-ot. Ültetésnél, ha elkövetjük azt a hibát, hogy túl hideg vízzel öntözzük meg a növényt, akkor előfordulhat, hogy utána gyorsan megbetegszik, amit a levelek hirtelen elszíneződésén vehetünk észre, ezért inkább locsoljunk inkább langyos vízzel.” – Magyarázta Radványi Noémi, aki azt is hozzátette, a  kártevők ellen az előrelátó gazda azzal védekezik, hogy a természetes ellenségeket hív be a kertjébe; vagyis olyan növényeket ültet, amelyre azok a rovarok jönnek, akik majd megeszik, azt a kártevőt, aki ellen ő védekezni szeretne. Az is jó megoldás, ha úgynevezett „védőnövényeket” ültetünk a féltett növény mellé. Az őrző-védő szolgálatot azok a növények látják el a legjobban, amelyeket az adott kártevő messzire elkerül. 
 


 
A megporzás évének nyilvánította 2019-et az agrárminiszter
 
A tavalyi esztendő méztermelési időszakában tapasztalt nagymértékű méhpusztulás felhívta a figyelmet a természetes beporzók sérülékenységére, valamint arra, ami a világ egyes részein már tény: a méhek eltűntek, ez a folyamat hazánkat is elérheti, ezért fokozottan kell óvnunk a méheket. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület 1994-ben nyilvánította április 30-át a Méhek Napjává.  Az ebből az alkalomból szervezett sajtótájékoztatón Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: az Agrárminisztérium komolyan veszi a növénytermesztők tevékenységének fokozott ellenőrzését az idei szezonban. Ennek egyik kiemelt projektje, hogy a NÉBIH és az OMME között létrejött együttműködés alapján a hatóság szakemberei mintákat vesznek a gazdálkodók által kezelt szántóföldi növényekből, valamint idén először a gazdák permet-tartályából is.
 
A miniszter a 2019-es évet a „beporzók évének” nyilvánította, ennek érdekében a tárcavezető szerint számos intézkedést vezettek be. „Megvalósult a méheknél alkalmazott állatgyógyászati készítmények, és az állatgyógyászatban használatos gyógyhatású készítmények fokozott ellenőrzése is. Ezt a célt szolgálja, hogy az Agrárminisztérium kidolgozta az online permetezési naplót is magában foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját.”   
 
Nagy István kiemelte: „Örömteli hír, hogy az új Közös Agrárpolitika lehetőséget biztosít a méheket védő gazdálkodási gyakorlatok mind szélesebb körű alkalmazására. A tárca kidolgozta a méhcsaládok egészségügyi kondíciójának megőrzését elősegítő mezőgazdasági csekély összegű támogatási konstrukciót. A 2019. évben nyújtható támogatás keretösszege 600 millió forint. Terveink szerint a nyár folyamán lehet majd a kérelmeket benyújtani várható újításként elektronikus úton, ennek során méhcsaládonként 500 Ft-os támogatást igényelhet minden OMME tagsággal rendelkező méhész.
 
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője elmondta: a marketingcég legtöbbször különböző agrár- és élelmiszeripari cégek termékeit népszerűsíti kampányok, kül- és belföldi kiállítások segítségével. Ennek során a méz fogyasztás ösztönzése érdekében 2018-ban folytatott három hónapos kampányt az AMC, melyet idén is megismételnek. Az ágazat kiemelt szerepet kap majd a 2019. szeptemberében megrendezendő 79. OMÉK-on is. A sajtótájékoztatón ezúttal nem a méz, hanem annak „előállítója”, a méh került a fókuszba. „A méhek védelme össztársadalmi érdek. Az Európai Unión belül Magyarországon van a legnagyobb méhsűrűség, mivel egy négyzetkilométeren 12 méhcsalád él. A méhek, mint megporzó rovarok földi ökoszisztémánk meghatározó fontosságú élőlényei” - emelte ki Ondré Péter. Az ügyvezető hozzátette: „A méhek nélkül nem teremne sokunk kedvelt gyümölcse, például a málna, az eper, a dinnye, de nem sorakoznának nagymamánk spájzának polcain a cseresznye-, meggy-, barack-befőttek sem.” 
 


Erdős Norbert európai parlamenti képviselő, a Méz-jelentés beterjesztője beszédében kitért arra: A tavaly márciusban megszavazott Méhészeti Jelentés/Mézjelentés az EU előtt álló feladatokat határozza meg, a méhek védelme és megőrzése, valamint a mézminőség biztosítása terén. Örömmel tapasztaltam, hogy az Európai Bizottság belevette ezeket az ajánlásokat a jövő évi uniós agrárpolitikájáról szóló javaslatába. Komoly magyar siker például, hogy az éves uniós támogatás majdnem duplájára – a jelenlegi 36 millióról 60 millió euróra – történő emelésére tett javaslatot a Bizottság és a Parlament, de elértük a méhészeket segítő, támogatott intézkedések jelentős bővítését, az 50 % -os uniós társfinanszírozási arány 75 %-ra történő növelését, valamint az importmézek jobb ellenőrzését biztosító uniós fogalmak, mint a méz, méhviasz vagy méhpempő megalkotását. A mostani együttműködési megállapodás biztosítja, hogy a méhészeti ágazat Magyarországon is a politika középpontjába kerüljön. 
 
Nyitrai Zsolt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottja arról beszélt, hogy a kormányzat szerint közös cél, hogy a méhészek érdekei érvényesüljenek. „Ennek egyik letéteményese az a stratégiai együttműködési megállapodás, melynek értelmében a Kormány anyagi forrással is segíti a méhészeket, elismerve a mézelő méhek megporzó munkáját – hangsúlyozta.
 
Bross Péter, az OMME elnöke elmondta:Napjainkban a méh a jelképe a fenntartható mezőgazdaságnak. Kulcsszereplővé lépett elő, hiszen az elmúlt 50 évben megháromszorozódott azon termések, élelmiszerek mennyisége, amelyek méhes megporzást igényelnek”. A szakember hozzátette: „Hazánkban a méhészeti ágazat éves árbevétele 25 milliárd forint körül alakul, de ennek többszöröse a méhek beporzó munkájából származó haszon. A hazai gazdák árbevétele, a hazai lakosság élelmiszer-ellátása egyértelműen függ a méhészeti ágazattól. Erős méhészeti ágazat nélkül nincs erős mezőgazdaság.”
 
A sajtótájékoztató záróakkordjaként Nagy István agrárminiszter, Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízott és Bross Péter, az OMME elnöke aláírta a stratégiai együttműködési megállapodást, mely szerint kulcsfontosságú ágazatként tekintenek a méhészetre. 
 

Kommentek