Tóth Zsiga Borbála: Párizsi évszakok

Naiv
Rügyből akármi
nyílhat, sanzonos ábránd
üti meg szívem.
Sodró
Nap vágya virul,
tükröződik a Szajnán.
 
Diadalíves.
Melankolikus
Sárga levelek,
mint soha volt szerelem
seprik a boulevard-t.
Fatális
Múló káprázat,
– nézd! – orromon hó olvad,
 
de Párizs örök.

Kommentek