Petőfi legnagyobb rajongója: Jászai Mari

A 170 éve született Jászai Mariról, még életében emléktáblát helyeztek el a szülőházán, nevét több tér és utca viseli Budapesten. Az állami színművészeti díjon túl a Vénusz bolygón még egy krátert is elneveztek róla. A Nemzeti Színház nagyasszonya nemcsak színészi teljesítményénél fogva volt különleges, hanem személyiségében is meghaladta korát. 

Kassai Vidor színész 1869-ben vette feleségül az érdekes, szélsőségekből összegyúrt, tehetséges, okos és becsvágyó Jászai Marit, de a házasság két év után véget ért. A színész úgy fogalmazott: „A korlátokat nehezen tűrtük, – ő nehezebben, mint én –, sőt nem is tűrte; nemhiába, imádta Petőfit.” 
 
A művésznő igazi, nagy sikereit közismerten tragikaként aratta: Lady Macbeth-ként, Cleopatraként (Shakespeare drámáiban), Gertrudisként a Bánk bánban, Antigonéként, Elektraként, Phaedraként (Jean Racine tragédiájában), Stuart Máriaként, illetve Angliai Erzsébetként (Friedrich Schiller Stuart Máriájában) és Franz Grillparzer drámájának Medeájaként. Jászai Mari isteni tehetségét állandó tanulással fejlesztette, nyelveket tanult és fordításokat készített, rendkívül nagy hatású művész vált belőle, aki a korában utolérhetetlen volt a tragikus szenvedély megszólaltatásában.
 


Jászai Mari ugyanakkor sokat és szívesen szavalt; elsősorban a szabadságharcos költő verseit. Herczeg Ferencnek mégis azt mondta, ő nem tud Petőfit szavalni, hiába próbálkozott vele százféleképp, szerinte mindig hamis volt. Az író egyszer azt mesélte Péchy Blankának: „Egyszer aztán későn este felhívott telefonon: – Herczeg, most már tudom, hogyan kell Petőfit szavalni! – Hogyan kell? – Egyáltalában nem szabad szavalni, csak egyszerűen mondani.”
 
A „mondás” mibenlétét Jászai költői leírással érzékeltette. Egy szép, derűs napon gróf Cebrián Róza és Hubay Jenő hegedűművész szalatnai (losoncapátfalvi) kastélyából kisétálva a Jászai társaságában bandukoló leányka Petőfi-verset idézett. „Amint ott mondta, mondta, csak úgy maga elé, a napnak, a mezőnek, a szellőnek azt a muzsikát, egyszerre csak éreztem valami üdét, valami újat, ami jólesett, és amitől elhallgattam végképp.” 
Kevésbé köztudott a tény, hogy a világhírű tragikának jelentős szerepe volt a Petőfi kultusz újjászületésében a 20. század elején. Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi többek között Petőfi Sándor Szeptember végén című versének angol nyelvű változatát 
 


(At the End of September) Jászai Mari kézírásával, amelyet a színésznő 1922. december 17-én, a La Fontaine Társaság Petőfi-matinéján szavalt el. 
 


Jászai Marit 1908-ban a Petőfi Társaság tiszteleti tagjának választotta. A Budai Evangélikus Szövetség Petőfi-ünnepének 1923-as szórólapja szerint, amely ugyancsak a nemzeti könyvtárban található, a színésznő Petőfi-verseket szavalt, de itt őrizzük Jászai szavalókönyvét is, amelyben két Petőfi-vers részlete is olvasható a színésznő kézírásával.  
 

Kommentek