Könyvajánló: Mesék a túloldalról

A novella műfaja mindig izgalmas számomra - különösen azóta kedvelem, mióta korlátozott időm van olvasni. Jó érzés, hogy abba a napi fél órába, amit a hétköznapok rutinfeladatai és a mindig változó „bónusz projektek” mellett irodalomra tudok szánni, a novelláknak köszönhetően mindig belefér egy újabb, teljes történet.

Egy-egy kerek kis világ, egy teljes „sztori” elejétől végéig kibontakozik, a konfliktus megoldódik, a tanulságot levonhatjuk, másnap pedig egy új történet vár, ha kötetbe rendezve olvassuk egy szerző több novelláját. De vajon mit mesél nekünk a mai világban a régebbi korokról egy mágikus realista író novelláskötete? Miről tud tanítani az én korosztályomnak a szüleim generációjának szemén át látva a történeteket és kissé a történelmet is...? Többek között ezek a kérdések merültek fel benne Czető Bernát László Mesék a túloldalról című kötete kapcsán.
 
Miközben faltam az oldalakon a misztikus vámpírtörténetet, megismertem egy pap szembeszállását a sötét erőkkel vagy épp pók filozofikus gondolatait, felmerült bennem a kérdés, hogy honnan a népszokások és babonák ilyen mély ismerete? A Bőrpénz c. novella kezdete elárulja: "A hetvenes évek közepén jártam egyetemre, néprajzot és magyar irodalmat hallgattam." Szerencsére módomban állt erre rá is kérdezni, és igazi, a novelláskötet hangulatához méltó választ kaptam rá:
"Néprajz-magyar szakos egyetemi hallgatóként bejártam a magyar falvakat Csángóföldtől Burgenlandig, Borsodtól a Dráva vidékig. Sok hihetetlen, mesés történetet hallottam. Aztán diplomamunkám írásához két évig a Néprajzi Kutatócsoport és a Néprajzi Múzeum hatalmas archívumait bújtam. Több tízezer mesét olvastam el. Mindeközben a misztikus Gellérthegyen laktam egy hajdanvolt temető mellett, és 11 éves koromtól a titokzatos Belvárosba jártam iskolába, majd dolgozni is, mikor végeztem az egyetemen. A somogyi, veszprémi, borsodi, belvárosi helyek, az ott élő emberek, az ő történeteik jelennek meg az írásokban. Hogy mesések a történetek? Persze. Mert a Belvárost kétezer éve lakják, ódon házait sokszor lerombolták, majd újra és újra felépítették, és az évszázados udvarokon magukat butának tettető macskák ténferegnek. Ott minden megtörténhetett, és meg is történt. A Gellérthegyen pedig, mint az köztudott, szombat éjjelente boszorkányok járnak." 
 
Márpedig boszorkányok megjelennek Czető Bernát László kötetében csábos orosztanárnő képében, ördögként a cukrászné számára, vámpírként a 18. századi katonák előtt, s megannyi más alakban is - kinek-kinek hite, vérmérséklete és csábíthatósági állandója szerint. A csodás elemek átszövik a novellák képi világát, és ahol elsőre nem is látnánk, ott is villan egy-egy gondolattal a közös hitvilágnak egy vagy több alakja.
 
A szerző így fogalmazott kérdésemre a kötet kapcsán: "Mágikus realista író vagyok. Ez a stílusirányzat globális, hiszen az orosz Bulgakov, a dél-amerikai Márquez és Coelho, a japán Murakami Haruki is azok, nem beszélve az afrikai vagy belső-ázsiai mesékről, a klasszikus kor történeteiről, amik egyszerre valósak és mesések. A kötetben azokat a novelláimat gyűjtöttem egybe, amiket az elmúlt harminc évben írtam. Arról a Magyarországról szólnak, ami a messze régmúlt és jövő között, a Kárpát-medencében fekszik, és ahol a Túloldal rejtőzik, nem is olyan nagyon ügyelve, hogy észrevétlen maradjon. Nekem ne mondja senki, hogy az eltávozottak nem élnek tovább bennünk. A novellákat egy gondolatmenetre fűztem, és kiegészítettem új írásokkal is, mint a Belváros, vagy a Vasúti legenda, de az alaphangot leütő első mese, A pók és a Szent is új írás."
 
A hiedelemvilág elemei mellett csaknem minden novellában közös szervezőelem az irónia vagy a groteszk. Több személyes kedvencem is volt köztük, ám olvasó emberként a legkedvesebb számomra az Addikció c. írás, amelyben Balázs, a mintafiú, aki nagypapájával korábban szívesen pálinkázik és szüleivel, húgával is mindig megosztja a megszerzett parti- és egyéb drogokat, egy felforgató elem, egy LÁNY hatására súlyos könyv- és olvasásfüggővé válik. Addiktológus segítségével próbálják kigyógyítani a gyermeket súlyos függőségéből,  ám amikor az iskolában rajtakapják, hogy Tóth Árpádot szaval egy lánynak, eltanácsolják. Innentől csak lefelé vezet az útja: kiderül, hogy egy könyvkiadóban biztonsági őrnek állt, s egy szélsőséges könyvklub terrorista tagjaként társaival közhivatalokban versesköteteket csempésznek a gyanútlan tisztviselők postájába, íróasztalára.
 
Hasonlóan nagy élményt nyújt a Borsodagárd, a Vasúti legenda vagy a Gyorsan, mint a saskeselyű c. írások is. Nehéz lenne minden írásból kiemelni a kedvenc részemet, s nem is szeretném megfosztani az olvasót a saját élménytől, és attól, hogy önmaga számára fedezze fel, hogy neki mit nyújtanak az egyes írások.
 
És, hogy mit hoz a jövő a szerző számára? Készül-e újabb novelláskötet? 
„Feleségemnek, Rák Katinak írok egy monológot, Seprűtánc címmel. Stílusában a sikeresen futó Marmorstein Bertára hasonlítana, de boszorkányos témája megint csak a mágikus realizmust idézi. Őszre szeretném tető alá hozni. A novellák írását pihentető kedvtelésnek tekintem. Eldől, hogy írok-e még. Filmforgatókönyv mindig akad, de új regényt is tervezek.”
 
Addig is, amíg az új írások készülnek, keressék június 11-től Czető Bernát László Mesék a túloldalról c. novelláskötetét, amelyben Gyulai Líviusz művészi illusztrációi növelik az olvasói élményt.
 
Fülöp Erika
 


A szerzőről:
Czető Bernát László ismert forgatókönyvíró, dramaturg. Eredetileg hiedelem és népmese kutatónak készült, de beszippantotta a média világa. Filmeket írt, dokumentumfilmeket szerkesztett-rendezett, több mint száz tévéjáték, ötven színházi előadás dramaturgja volt. Ma, nem mellékesen, hazánk legtapasztaltabb tévésorozat írója. Szomszédok; Barátok közt; Társas/játék; Állatkerti mesék; Nyitott könyv; Magyar novellák; Nagy könyv; Kémeri; Linda; Állomás; Marslakók, legutóbb a Cseppben az élet. Írásai díjakat nyertek itthon, Európában, az Egyesült Államokban. A filmek, melyeknek írója, dramaturgja volt Karlovy Varyban, Párizsban, Moszkvában, Los Angelesben kaptak elismerést. Munkáit szerte-világban sugározták. Novellái a Lyukasórában láttak napvilágot. Számost a Kossuth Rádió is sugárzott. Dramaturgiát tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen.  Könyvei: Magyar legendamesék, 1978; Verseny, 1997; Veszettek, 2015; Mesék a Túloldalról, 2019.

Kommentek