Filmajánló: Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei

A vizuális varázsló, Tim Burton most is egy felejthetetlen filmélménnyel gazdagít minket, és ezúttal is egy sikerkönyvet álmodik vászonra.

 

A tizenhat éves Jake rájön, hogy van kiút a háborús hétköznapok reménytelenségéből, van egy csodálatos hely, ahol mások a valóság szabályai, létezik egy menedék, egy sziget, ahol Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei élnek. Azonban mialatt megismeri a párhuzamos világot és megérti szabályait, az is kiderül számára, hogy ezt a fantasztikus helyet ugyanúgy veszély fenyegeti, mint saját, eddigi világát.

A film magával ragadó képeivel, emlékezetes karaktereivel, áradó fantáziavilágával sorol be Tim Burton legnagyobb filmjei, az Ollókezű Edward, a Karácsonyi lidércnyomás és a Charlie és a csokigyár mellé.

LÉGY KÜLÖNLEGES!

Légy különleges! A film legfőbb üzenete ez. A film arra szólít fel, hogy elfogadjuk a másságot önmagunkban és másokban is. Legyünk büszkék adottságainkra és képességeinkre, bármik is azok, és tanuljuk meg az előnyünkre fordítani azokat.

A szigetlakó gyerekeket értetlenséggel, sőt ellenségesen fogadja a külvilág, megijednek képességeiktől, pedig hétköznapi gyerekek lennének, csak egy-egy különleges adottsággal vannak megáldva. Egyikük levitálni tud, a másik parancsol a tűznek, a harmadik láthatatlan, és sorolhatnánk a különlegesebbnél különlegesebb, meglepőnél meglepőbb tulajdonságokat és képességeket.

Vándorsólyom kisasszony menedéket nyújt számukra azzal az értetlenséggel, sőt gyakran ellenségességgel szemben, ami a normálisok világában rájuk zúdul. Azonban kiderül, hogy a szigetet egy még hatalmasabb ellenség is fenyegeti, ami elől már nem elég elrejtőzniük, hanem muszáj felvenniük ellene a harcot.

„Ezeket a gyerekeket őrültnek bélyegzi és üldözi a külvilág – mondja Eva Green, aki a csodás Vándorsólyom kisasszonyt játssza. – A titkos szigeten, ahol élnek, azonban különlegesség elfogadott, sőt tiszteletre méltó.”

„Gyerekkorunkban természetesnek vesszük, hogy mások vagyunk, mint a többiek. Szerencsések vagyunk, ha ez az érzésünk életünk során végig megmarad – jegyzi meg Tim Burton. – Engem például gyerekkoromban hangyásnak tituláltak, mert imádtam a szörnyfilmeket. Ami azt illeti, most is szeretem őket – nevet. – A gyerekkori »különlegességem« egész életemben velem maradt. És ezzel nem csak én vagyok így.”

„Ma, a szociális média által uralt világunkban másnak lenni különösen nagy kihívás – mondja Ella Purnell, aki Emmát alakítja, azt a lányt, aki képes parancsolni a tűznek és a levegőnek. – Egész nap olyan információkkal bombáznak minket a Twitteren, az Instagramon és a többi közösségi felületen, hogy óhatatlanul is folyamatosan a többiekhez hasonlítgatjuk magunkat: elég jó vagyok? Ahelyett, hogy azt élveznénk, akik vagyunk, ami önmagunkká tesz minket.”

Ezt a gondolatot tette magáévá a film szociális médián keresztül folytatott kampánya. A #StayPeculiar hashtagre 625-ször annyi keresés érkezett, mint a film egyéb hívószavaira. Ebből is látszik, hogy a téma mennyire felkavaró és aktuális.

A BESTSELLERTőL A GYÖNGYVÁSZONIG

Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei története és világa Ransom Riggs azonos című regényén alapul, mely 2011-ben jelent meg először. Azonnal a New York Times sikerlistájának élére ugrott, és rajta is maradt mostanáig, mikor már a sorozat harmadik, lezáró kötete is napvilágot látott, és több mint 3,1 millió példányban kelt el világszerte.

Számos nyelvre lefordították, köztük magyarra is: a Kossuth kiadó Gálvölgyi Judit fordításában még a megjelenése évében kiadta az első kötetet, melyet a második, az Üresek városa követett 2014-ben, s idén megjelent a harmadik kötet is, a Lelkek könyvtára.

Ransom Riggsnek ez az első regénye, előtte szabadúszó forgatókönyvíróként dolgozott. Szenvedélyesen gyűjti a régi fényképeket: a fotói közül néhányat elküldött a Quirk Kiadónak, amelynek többek között a Büszkeség és balítélet meg a zombik című bestsellert is köszönhetjük. Ransom Riggs egy kísértetes képeskönyv tervét vázolta a kiadónak, ahol azonban rábeszélték, hogy helyezze a képeket egy nagyobb szabású fikcióba: írjon köréjük egy regényt.

„Világéletemben lenyűgöztek a régi fotográfiák – vall Ransom Riggs. – Ha találtam egy olyan képet, ami megragadta a fantáziámat, mindig automatikusan történetet kerestem benne. Ha megláttam például egy fiú képét, akit tetőtől talpig méhek borítottak, és azonnal feltettem magamnak a kérdést: ki ő, és mi a története? A regény írása közben csak válaszolnom kellett a saját kérdéseimre.”

A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeinek megfilmesítési jogáért szinte a megjelenése pillanatában megindult a küzdelem a stúdiók között. A választás végül a Twentieth Century Fox megastúdió egy produkciós leányvállalatára esett, a Chernin Entertainmentre, melynek vezetője Jenno Topping filmproducer. „Amint megláttam ezt a gyönyörű könyvet, azonnal tudtam, hogy filmet kell csinálnunk belőle – mondta Topping. – Ez egy csodálatos és sokrétű történet: egyszerre kísértetkönyv és felnövésregény. Mikor a könyv második részét is elolvastuk, nyilvánvalóvá vált, hogy Tim Burton lenne hozzá a tökéletes rendező. A forgatókönyvet mintha egyenesen neki írták volna.”

A rendezőválasztás telitalálatnak bizonyult. „A forgatókönyv azonnal megragadott – meséli Burton. – Beleszerettem abba a gondolkodásmódba, ahogy Ransom történeteket talál ki a régi képek mögé, és ahogyan összefűzi őket egyetlen álomszerű, erős és titokzatos, de minden ízében lenyűgöző történetté.”

Riggs maga is filmíró, ugyanakkor szinte gyerekkorától a rendező nagy rajongója. „Imádom a filmjeit. Nem nehéz úgy elengedni a saját kis regényedet, hogy tudod, Tim Burton lesz az, aki vászonra viszi.”

A forgatókönyv megírásával Burton és a producerek Jane Goldmant bízták meg. A többek között a Kingsman: A titkos szolgálat, az X-Men: Az Elsők és A fekete ruhás nő című filmek forgatókönyvírója boldogan vette munkába az alapanyagot. „Ez is egy tökéletes társításnak bizonyult – mondja Tippint. – Jane és Tim ugyanazzal az érzékenységgel közelítenek az anyaghoz, ugyanazt a művészi nyelvet beszélik, és érzékenyen rezonálnak egymás kreatív világára is.”

„Az együttműködés Tim Burtonnel hihetetlenül izgalmas volt – állítja Goldman. – A képek kulcsfontosságú részei a könyvnek is, tehát különösen fontos, hogyan képzeli el és valósítja meg őket a rendező. Öröm és megtiszteltetés volt Timmel dolgozni. Imádtam az ötleteit, és azt is, hogy képes volt azt érezteti velem, hogy együtt a világ legkreatívabb csapatát képezzük.”

„Goldmant arra kértük – mondja Derek Fray executive producer –, hogy maradjon hű a regényhez, amennyire lehetséges ahhoz, hogy a film közben óriási élményt nyújtson a közönségnek. A könyv történetének mozgatórugója például a különleges kapcsolat a főszereplő Jake és a nagyapja között (Terence Stamp). Ennek érzékeny ábrázolása például meg kellett, hogy maradjon, hiszen ez a történet szíve, ugyanakkor a részletekben Jane nyugodtan elrugaszkodhatott a könyvtől, ha úgy látta jónak. De Jane szerencsére jól ismeri a mozi közönségét.”

„Nem könnyen barátkoztam meg azzal a ténnyel, hogy a film nem lesz ugyanolyan, mint amilyennek én azt a könyvemben elképzeltem és megírtam – mesélte Riggs. – De aztán kimentem a forgatásra, kérdezem: ki tudna ellenállni ennek a lehetőségnek? Szájtátva néztem meg az elkészült snitteket is. Saját szememmel láthattam, ahogy a jelenetek életre kelnek. És megértettem, hogy ezeket a jeleneteket Jane Goldman írta és Tim Burton rendezte. De onnantól csak az motoszkált bennem, hogy miért nem tudtam én is ilyen csodás képeket és ötleteket kitalálni? Imádom a filmkészítés misztériumát, főleg ha egy olyan nagyszabású, ragyogó film lesz belőle a végén, mint ez a film lett.”

Kategóriák: Kult

Kommentek