Filmajánló: Legendás állatok: Grindelwald bűntettei

Göthe Salmander  (Eddie Redmayne) szerencsére nem változik. Most is ugyanaz a kétballábas, nagy tudású varázsló, aki él-hal a legendás állatokért, és mindent megtesz értük, akár a Roxfortban jár, akár a világ más, egzotikus tájain.

A varázslények iránti rajongása azonban ismét újabb kalandba sodorja: ezúttal régi szerelme, Leta Lestrange is felbukkan, de mellette vannak az első részben megismert barátai, a két csinos varázslónő, a legilimentor Queenie (Alison Sudol) és az auror Propentina (Katherine Waterston) valamint a legjobb szívű mugli, Jacob.
Meg persze a varázslók és emberek közötti békességet gyűlölő, nagyhatalmú és mindenkin átgázoló Gellert Grindelwald (Johnny Depp)…
A Harry Potter-filmek világa újra megelevenedik, méghozzá úgy, hogy a forgatókönyvet maga a regények szerzője,
 J. K. Rowling írja – ezúttal már az ifjú Dumbledore is felbukkan a filmben, amely a varázstörténelem két legnagyobb mágusa, Dumbledore és Grindelwald összecsapásáig vezet.
 
Mozibemutató: 2018. november 15.
Eredeti cím: Fantastic Beasts: The Crimes of Grindelwald 
Színes amerikai film
Gyártó: Warner Bros.
Játékidő: 134 perc
Korhatár: 12
Facebook:
https://www.facebook.com/MozICom
 


 
J.K. Rowling varázslattal teli, mesés világának újabb izgalmas fejezete tárul fel a filmben, mely a Legendás állatok…-széria tervezett öt kalandja közül a második. A 2016-os első film folytatásában visszatérnek a korábban bemutatott főszereplők, felbukkannak új arcok, és olyanok is, akiket már a Harry Potter-mesékből ismerhet a közönség, bár nyilvánvalóan kicsit másként.
 
Az előző film végén a nagyhatalmú sötét varázslót, Gellert Grindelwaldot (Johnny Depp) New Yorkban elfogta az Amerikai Varázslókongresszus, a MACUSA. Ebben segítségükre volt a városban tartózkodó Göthe Salmander (Eddie Redmayne), a mágikus állatok tudósa. Ám Grindelwald beváltja a fenyegetését, és megszökik a fogságból. Elkezdi maga köré gyűjteni híveit, akik közül sokan nem is sejtik a valódi célját: a tiszta vérű varázslókat akarja hatalomhoz juttatni, hogy az összes varázstalan lény fölött uralkodjanak. Albus Dumbledore (Jude Law) próbálja megakadályozni a gonosz tervet, ezért megnyeri magának Göthét, egykori tanítványát és barátját. A fiatalember segítséget ígér, bár nem tudja, milyen veszélyek várnak rá. A megosztott varázslótársadalomban feszülő ellentétek még a barátok és családtagok szeretetét és a hűségét is próbára teszik…
 


A FILMRŐL
Két évvel ezelőtt a Legendás állatok és megfigyelésük révén a közönség újra elmerülhetett abban a varázslatos világban, melyet a Harry Potter-történetekben megszeretett. Az 1920-as évek Amerikájában játszódó film azonban csak kevés utalást tartalmazott a korábbi történetekre. Megemlítették, hogy Salmandert kirúgták a Roxfortból, és hogy egyetlen támogatója Dumbledore professzor volt. Szó esett arról is, hogy Gellert Grindelwald, a sötét varázsló eltűnt, miután nagy pusztítást okozott Európában. A második film azonban már szorosabbra szövi a szálakat az előzményekkel.
 
„Ezúttal olyan történetet bontok ki, amely csak utalásszerűen jelenik meg a Harry Potter-könyvekben – mondja J.K. Rowling, aki nemcsak a forgatókönyvet jegyzi, hanem producerként is közreműködött. – Grindelwald felemelkedéséről van szó. Ez a férfi a varázslók és az emberek világára egyaránt fenyegetést jelent, és Dumbledore, a Potter-sztorik kulcsfigurája áll szemben vele. Grindelwaldról először a Harry Potter és a bölcsek köve tesz említést, tehát ez a rejtélyes figura valójában kezdettől fogva ott lapul a háttérben. Tudjuk, hogy fontosnak kellett lennie, mivel olyan markánsan jelen van Dumbledore történetében, de csak a Potter-könyvek végén derül ki, valójában milyen nagy szerepet játszott. Érezhető, hogy sok mindent lehetne mesélni róla. Számomra ennek a sztorinak a felelevenítése volt a legérdekesebb, mert annyira alapvető ahhoz, hogy igazán megértsük Dumbledore-t, a kedvenc szereplőmet.”
 
David Yates rendező hatodik alkalommal vezényli Rowling világának megfilmesítését. „Amikor Jo elküldte nekem a forgatókönyvet, az volt az első benyomásom, mennyire különbözik az előző filmtől – mondja. – Ez a történet több rétegű, bonyolultabb, és sokkal sötétebb.”
 
Visszatértek az előző rész producerei is, köztük David Heyman, aki szerint „Jo fantáziadús és szórakoztató történeteket ír, melyek tele vannak jól kitalált, eleven karakterekkel. A film bizonyos témái egybecsengenek a Potter-történetekkel: barátság és hűség, a jó és a rossz harca, a szeretet és a veszteség témája, az identitás és a kívülállás érzése. Hangsúlyos a választás kérdése is, és az, hogy a döntés milyen hatással van az egyénre és a körülötte lévőkre. Ezek általános érvényű gondolatok, melyek bárhol és bármikor felmerülnek. Tehát hiába játszódik a történet egy mesevilágban, mégis tükröt tud tartani elénk.”
 

A filmben sok minden történt, amióta Göthe Salmander elutazott Londonba. A New York-i kikötőben búcsúzott el Tinától, aki még mindig reménykedik a viszontlátásban. Queenie-t utoljára Jacob Kowalski péküzletében láttuk, és bár a férfi memóriáját törölték, furcsa módon mintha mégis emlékezne valamire csodás kalandjaiból. Az eltelt hónapok alatt Göthe megírta a könyvét, és bestseller lett belőle. Queenie és Jacob romantikus kapcsolatba bonyolódnak, pedig az amerikai varázslók törvényei ezt tiltják. E kapcsolat miatt megromlik a lány viszonya a nővérével, Tinával is, akit időközben ismét felvettek a MACUSA aurorjai közé.
 
Göthe szerepében természetesen ismét Eddie Redmayne látható. „Az első filmhez J.K. Rowling négy egyedi karaktert talált ki, akik így vagy úgy kívülállónak számítanak, és emiatt vívják a maguk harcait. Az egymáshoz fűződő kapcsolatuk azonban segített rajtuk, megerősítette őket, és boldogságra, sőt szerelemre találtak. Ám a körülmények alakulása és a félreértések miatt ezek a dolgok is megváltoznak.”
 
„Amikor a szereplőkkel találkoztunk, mindannyian küszködtek, hogy magukra találjanak – mondja a Tinát alakító Katherine Waterston. – Ám még nem jutottak el odáig. Azt találtam nagyon érdekesnek, hogy a fontos kapcsolataink hogyan viszik előre az életünket, hogyan segítik a fejlődésünket. J.K. Rowling briliáns módon szövi tovább a barátság erejét hangsúlyozó szálat az egyre burjánzóbb történetben.”
 
A színészek számára az volt a legizgalmasabb a második filmben, hogy „ennek a történetnek a gyökerei már jobban beágyazódnak a Harry Potter-világba, amit mindannyian ismerünk és szeretünk – mondja Redmayne. – A korábban csak érintett történetek most kinyílnak és felfedezésre várnak. Ezzel jócskán megemelkednek a tétek.”
 
Már a film elején nyilvánvalóvá válnak a kapcsolódási pontok, amikor Göthét megkeresi régi tanára, jelenlegi mentora és barátja, Albus Dumbledore. A közkedvelt figura fiatalabb változatát Jude Law kelti élete, és rögtön leszögezi, hogy „ez a Dumbledore nem az, akit a Roxfort kiváló igazgatójaként megismertünk. Közelebb vannak még hozzá a meghatározó és traumatikus élmények, melyek árnyalhatják a róla alkotott képet. Számomra az volt különösen érdekes, hogy megtaláljam benne azokat a rétegeket, melyek az ismert Dumbledore-hoz köthetők, ugyanakkor teret kellett hagyni a növekedésnek, a tanulásnak és a hibáknak is. Az itt elmesélt történetek megmutatják a karakter fejlődését.”
 
A rajongók tudják, hogy van valaki Dumbledore múltjában, aki ezt a fejlődést erősen befolyásolta: Gellert Grindelwald, akit a filmben Johnny Depp alakít. Miután elmenekül a MACUSA fogságából, azt akarja elérni, hogy a varázslóknak ne kelljen többé titkolni a létezésüket, hanem az árnyékból előlépve a világ domináns erejévé váljanak. Hisz a varázslók felsőbbrendűségében, eszerint cselekszik, és arra is képes, hogy sokakat meggyőzzön erről.
 
A rendező szerint Grindelwald egészen másfajta gonosz, mint az ördögi Lord Voldermort. „Ha Voldemorttal valaki nem értett egyet, arra halál várt. Grindelwald viszont hihetetlenül fondorlatos. Ő nem megsemmisíti, hanem inkább a maga oldalára állítja az embereket. Elég okos, hogy megértse: nem kényszeríteni kell őket, hanem a szívet és az elmét egyaránt megnyerni, hogy elnyerje a hűségüket. Voldemort egyfajta gonosztevőnek tűnik mellette, Grindelwald sokkal kifinomultabb játékos, és emiatt veszélyesebb is.”
 
Az előző részből visszatérő szereplő Credence, akit Ezra Miller kelt életre. A fiúról kiderült, hogy obskuráló, vagyis olyan varázsló, akinek a képességei el vannak nyomva, egészen addig, amíg obskurus válik belőle, egy élősködő erő, mely a gazdatest halálát okozza, általában gyerekkorban. „Joggal gondolhatták a nézők, hogy Credence-t megölték az előző rész végén – mondja Rowling –, csakhogy amikor obskurus alakban van, nem lehet megölni. Credence tehát még él, s a nagy kérdés számára most az, hogy kicsoda ő valójában. Ennek megválaszolása hajtja, az ő útkeresése alkotja a történet egyik fő szálát.”
 
Credence útja közvetve vagy közvetlenül majdnem minden szereplő életére hatással van, köztük van Leta Lestrange, akit Zoë Kravitz alakít. „Tetszett az előző film, és jó volt úgy nézni, hogy tudtam, hamarosan én is részese leszek ennek a világnak. Ez a film valamivel mélyebb, és arra is választ keres, mi van a sötétség és a fény között. Meg arra is, hogy melyik utat választjuk.”
 
A filmben Párizs a fő helyszín, így „még többet láthatunk a mágikus világ különféle aspektusaiból – mondja Rowling. – A Fantasztikus állatok-sorozatban nekem az is nagyon tetszik, hogy szabadon bánhatok a történettel, különböző országokat kereshetünk fel. Amikor visszatekintek a Potter-történetekre, az jut eszembe: Istenem, hét könyv, nyolc film és mindez jórészt egyetlen iskolában játszódott. Vajon hogy csináltuk?” – teszi hozzá nevetve az írónő.
 
„Amikor a kamera végigsiklik a hegyek fölött és hirtelen feltűnik az iskola falait a tó végében, izgatott várakozás tölti el a nézőket – mondja Yates. – Jó érzés, hogy visszavihetjük őket oda, és újra átélhetik a Roxfort mágiáját.”
 

Kommentek