Filmajánló: Brooklyn

â??Az a furcsa érzése támadt, mintha két ember lakozna benne: az egyik, aki két kemény telet végigküzdött és sok-sok nehéz napon át harcolt Brooklynban, mígnem rátalált a szerelem; és a másik, az anyja kicsi lánya, Eilis, akit mindenki ismer vagy legalábbis ismerni vél.â? Colm Tóibín: Brooklyn

 

Az Amerikába bevándorló ír lánynak választania kell két férfi, két ország és két sors között. A Brooklyn egy vágyakkal és reményekkel teli fiatal felnőtté válásának és lassan gyöngyöző szerelmének története, Colm Tóibín 2009-ben megjelent, azonos című könyve alapján.

Az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb regényéből Nick Hornby forgatókönyvíró (Vadon, Egy lányról) és John Crowley rendező (Boy A – A bűn hálójában) készített filmet. Korábban rengeteg olyan mozgóképes produkciót láthattunk, amelyben férfiak próbálnak szerencsét Amerikában, ezúttal azonban egy csendes, szerény, de ragyogó szellemű fiatal lány maga keresésének és nővé válásának lehetünk szemtanúi, amint vívódások és kétségek közepette elszakad szülőföldjétől, hogy új életet kezdjen az óceán túlpartján.

Eilis egész addigi életét az Írország keleti partján fekvő Enniscorthyban töltötte, egy aprócska városban, ahol szinte mindenki ismer mindenkit. Nővére szeretné, ha Eilis jobb életet élhetne, ezért segít neki elhajózni a lehetőségek hazájába. Amikor a lány megérkezik a sokszínű, nyüzsgő Brooklynba, máris honvágya támad, és száműzöttnek érzi magát az idegen országban. Ám az okos és ügyes Eilis hamar állásra és barátokra tesz szert New York-ban, sőt találkozik egy kedves, vicces, tisztességes szándékú fiúval, aki őszinte rajongással udvarol neki. Eilis már épp készen áll rá, hogy összekösse vele az életét, amikor egy tragikus családi esemény hazaszólítja. Írországban aztán óriási erővel rántja vissza magába az élet, amelyet maga mögött hagyott. A lánynak választania kell, és életre szóló döntést kell hoznia.

A szíve kétfelé húzza. Eilis szembekerül a modern világ bonyolult dilemmájával: hogyan egyeztessük azt, ahonnan jöttünk, azzal, ahová tartunk?

„Eilis látja önmagát és jövendő életét Amerikában, de közben egy lehetséges írországi életút is körvonalazódik előtte – véli Nick Hornby –, ám ezt a két eltérő képet nem tudja egyeztetni magában. Tisztában van vele, hogy a kettő nem mehet egyszerre. Két férfit szeret, és erre valószínűleg azért képes, mert a két férfi két külön földrészen él, és két külön világot jelképez számára. Eilis azonban csak egyetlen egy életet élhet.”

„A lány sorsában két ország rejtett, jobbára elhallgatott történelme jelenik meg – teszi hozzá Tóibín. – Hazámé, Írországé, ahol az elmúlt 150 évben minden család elveszítette egy-két tagját. Embereket, akik elutaztak, azután soha nem tértek vissza. De ez az Egyesült Államok titkos története is, hiszen a filmbéli bevándorlók a mai amerikaiak nagyszülei. Történelmi jelenség ez, melyről ritkán esik szó.”

A REGÉNYTőL A FILMIG

Colm Tóibín, az elismert ír regényíró (The Blackwater Light Ship, The Master), akárcsak Brooklyn című művének hősnője, Enniscorthyben született, és fiatalon költözött New Yorkba. Írásainak visszatérő tárgya a családhoz való hűség és az elszakadás, az otthon- és identitáskeresés, valamint az, hogy a nők és a férfiak miként, milyen áldozatok árán találnak társra. Noha a Brooklyn az 1950-es években, a meglehetősen zárt brooklyni ír közösségben játszódik, központi kérdésére – hová és kikhez tartozunk az életben? – kortól és helytől függetlenül minden embernek választ kell találnia.

Pam Houston regényíró recenziójában a következőket írta Tóibín művéről: „Klasszikus fejlődésregény a felnőtté válásról, letisztult, keresetlenül őszinte, csendesen mély történet… melyben egy fiatal nő lassan, de tudatos munkával rátalál önmagára, megtanul döntést hozni és felelősséggel kiállni döntése mellett.”

A regény sajátosan részletgazdag portré egy bevándorlóról, aki magányos, gyönge nő létére megállja helyét az ismeretlen földrészen. Ez az egyedülálló nézőpont volt az, ami megragadta a londoni központú Wildgaze Pictures két producerének, Finola Dwyernek és Amanda Poseynak a figyelmét, akiknek 2009-ben bemutatott Egy lányról című filmjét az Akadémia Oscar-díjra jelölte. „Nem kell bevándorlónak lennünk vagy több ezer kilométerre kerülnünk a szülőföldünktől ahhoz, hogy mélyen átérezhessük Eilis vívódásait – mondja Dwyer. – Mindannyian voltunk már olyan helyzetben, hogy a jövőnk érdekében búcsút kellett vennünk a múlttól, és mindazoktól, akik a múltban fontosak voltak számunkra.”

Dwyernek és Poseynak a projekt elindításakor szembe kellett néznie az első és legnagyobb nehézséggel: kulcsfontosságú volt, hogy a regény forgatókönyvre adaptálásával ne vesszen el az eredeti mű mélysége, finom, erőlködéstől mentes érzelmi cizelláltsága. Keresve sem találhattak volna alkalmasabb embert az előző sikerfilmjük forgatókönyvét jegyző Nick Hornbynál, aki maga is népszerű regényíró (Pop, csajok satöbbi, A meztelen Juliet, Funny Girl), és aki nemrégiben filmre alkalmazta Cheryl Strayed Vadon című önéletrajzi regényét.

„Aki szerette a Büszkeség és balítéletet – mondja Hornby –, az biztosan szeretni fogja a Brooklynt is, mert lényegét tekintve mindkét történet ugyanarról szól: egy fiatal nő választásáról két roppant különböző fiatalember, két teljesen eltérő perspektíva között.”

Noha Hornby személy szerint nem élte át, milyen lehet messzi földről jött bevándorlónak lenni, azt, hogy mit jelent jobb kilátások, jobb élet reményében hátrahagyni az otthont, külvárosi srácként maga is megtapasztalta.

„Nicknek sikerült átültetnie a forgatókönyvbe a regény sokféle érzelmi-gondolati magvát, és úgy tartotta meg a történet megindító jellegét, hogy közben sok-sok humorral szőtte azt át – mondja Dwyer. – A legfontosabb azonban, hogy Eilis ugyanolyan hangon szólal meg a moziban, mint a könyv olvasásakor.”

Tóibín minden szempontból elégedett volt Hornby adaptációjával. „Lenyűgözött az, ahogyan Nick megragadta a lényeget, és felfogta a történet középpontjában álló dilemma súlyát. Átlátta, hogy nem az a legnehezebb választás, amikor jó és rossz között kell döntenünk, hanem amikor bárhogy határozunk is, fel kell adnunk valamit, ami kedves a szívünknek.”

A rendezői székbe a BAFTA-díjas A-Boy – A bűn hálójában című dráma direktora, John Crowley került, aki személyesen is érintett volt, mivel a Brooklyn hősnőjéhez hasonlóan egykor maga is elhagyta szülőföldjét, Írországot, hogy aztán Angliában építsen karriert. Crowley már jóval azelőtt olvasta Tóibín regényét, hogy a megfilmesítés szóba került volna. „Habár az, amiről a regény szól, nem volt ismeretlen számomra, a Brooklyn története mégis teljesen újszerűnek tűnt – meséli a rendező. – Colmnak sikerült elérnie, hogy a II. világháború után Írországból kivándorlók sorsa új megvilágításba kerüljön egy lány története által, amely érzelmes és megindító ugyan, de egy pillanatra sem válik melodrámaivá. Első látásra megtévesztően egyszerű történet, ám Eilis dilemmája két ország és két férfi között mégis egyetemes, aktuális, bonyolult kérdés. Legalább annyira aktuális, mint az ötvenes években. Úgy gondolom, hogy aki régi életét felszámolva önként száműzetést vállal, az minden esetben valamely kényszerítő körülmény hatására, de legalábbis alapos okkal indul útnak – folytatja Crowley. – Elhagyod a hazádat egy jobb élet reményében, de az a jobb élet egyelőre nem létezik. Neked kell megteremtened, felépítened, lényegében a semmiből. Nem tartozol többé oda, ahová eddig tartoztál, de nem tartozol még az új otthonodhoz sem. Egy köztes, átmeneti, harmadik közösséghez tartozol: a hozzád hasonló száműzöttekhez. Manapság milliók élnek szülőhazájuktól távol. A Brooklyn hitelesen mutatja be azokat a problémákat és kihívásokat, amikkel ezeknek az embereknek szembe kell nézniük.”

Crowley szerint azonban a történet középpontjában nem a bevándorlók sorsa áll. A Brooklyn elsődleges témája a modern kori szerelem. „Ebben a történetben a szerelem bonyolult dolog. Nem olyasvalami, ami csak úgy megesik velünk, végzetszerűen hatalmába kerít bennünket, és megváltoztatja az életünket, hogy boldogan éljünk, míg meg nem halunk… Mint minden, a szerelem is hatalmas átalakuláson ment át a huszadik században. Előfordulhat, hogy nem felemel, hanem lehúz. Megesik, hogy szívből szeretünk, de nem csak egy embert. Előfordul, hogy keményen meg kell dolgoznunk, áldozatot kell hoznunk a szerelemért.

Amikor Eilisnek döntést kell hoznia valamelyik férfi mellett, akkor egyúttal azt is el kell döntenie, hogy melyik életet választja – mondja a rendező. – Azt, amelyet annyi szenvedés árán már majdnem sikerült maga mögött hagynia, vagy azt, amelyet annyi kemény munkával már majdnem sikerült felépítenie?”

Kategóriák: Kult

Kommentek