Filmajánló: A titkárnő

Tavaszodik. Vegyük elő a pikánsabb darabokat, a filmek tekintetében is. Ha a péntek estét a szabadban fröccsözés helyett, mégis inkább egy mozival ünnepelnénk, válasszunk valami merészet. Egy munkakapcsolatot extrákkal.

 

A hálószoba érdekes titkokat rejthet. Meg a konyha, meg a fürdő, meg a kocsi hátsó ülése... Szóval sokfélék vagyunk e téren is. A romantika kedvelőit azonban sokkal barátságosabban kezeljük, mint az extrém élvezetek hajhászait, ami valószínűleg abból fakad, hogy kisebbségben vannak.

Az élet azonban sokkal kellemesebb felesleges ítélkezés nélkül, és ha a barátnőnk szadomazo történeteit nem is hallgatjuk szívesen végig, egy film erejéig mi is belepillanthatunk egy furcsa pár hátköznapjaiba, és még csak kemény pornó után sem kell kutatnunk.

Van egy film, ami bár sokszor sokat mutat, és nem fél a szélsőségektől, mégis mély érzelmeken keresztül mutat be, egy csöppet sem megszokott kapcsolatot.

Lee furcsa lány. A magánélete cseppet sem mondható normálisnak. Már igencsak benne van a korban, de önálló életre teljesen képtelennek tűnik, és a családja nem is szívesen hagyná magára. Munkát vállalni azonban nem ártana végre, és egy titkárnői pozíció az ölébe is hullik. Könnyű meló lesz, menni fog ez, gondolhatnánk előre.

A főnök azonban egy seggfej. A kákán is csomót kereső típus. Nála egy vesszőhiba, a teljes alkalmatlanság előjele, és Lee okoz is csalódást bőven. A leszúrások egyre intenzívebbek, és gyakoribbak, Lee pedig a kiborulás szélén áll, de közben valami más érzés is megkörnyékezi belülről. Ilyen az amikor egymásra talál a a diktátor, és a nő, aki élvezi a játékos alázást. Mert amikor egy pontot átlépnének, mindkettejüknek világos lesz, hogy ez egy durva, de jóleső játék. A főnök, Mr. Grey, végre olyan titkárnővel találja szemben magát, aki nem ilyed meg egy kis fenekeléstől.

Az, hogy meddig mennek el, és hogy van e olyan pont ami után már nekik sem működik ez tovább, természetesen legyen azoknak a jutalma, akik megtekintik a filmet.

Érezhetjük azt, hogy ezek sültbolondok, néhol el is húzhatjuk a szánkat, hogy ez már sok, de mégis szimpatikus marad a pár, az elejétől a végéig. Nyilván sokat számít az, hogy két remek színész, Maggie Gyllenhaal és James Spader kapta a főszerepet. Mindketten eleve szerethető, és emberközeli karakterek.

A ráadás pedig tényleg a történet aprólékos kidolgozásában és egyediségében van. Úgy tud furcsa és tabufeszegető lenni, hogy közben kellemesen szerelmes, és szép. Dráma, vígjáték, romantika és szex finom elegye.

Ha kicsit továbbgondoljuk akkor az alap történeten túl egy olyan üzenetet is kapunk, hogy hiába vagyunk mások, a szívünk ugyanúgy dobog, és hogy mindenki megtalálhatja a másik felét, még ha az egy kicsit bolond is... vagy kicsit jobban. Közhely új és nagyon egyedi köntösben.

Ha nem hiszitek, járjatok utána!

Kategóriák: Kult

Kommentek