Az osztrák csodák

Frey Wille-vel a világ körül II. - Klimt és Hundertwasser bűvöletében. Hogy kerülnek épületek, spirálok és híres festmények ékszerekre? Ez a Frey Wille. Tarts velem és fedezzük fel a világot a művészet jegyében!
 

Irodalmárként számomra a legfontosabb, hogy azt az örökkévalót tudjam megmutatni, átadni, felmutatni munkámban, ami minden művészet mélyén ott van, ami körülvesz minket. Ezt az örök szépséget keresem és szeretem versben, irodalmi programban, ruhában és ékszerben is. Egy ékszer márka, a művészet elhivatott képviselője, az osztrák Frey Wille ugyanebben hisz. Évekkel ezelőtt szerettem meg ékszereiket, s rajongásom jeléül elhatároztam, igyekszem beutazni a világot úgy, hogy a Frey Wille ékszerek művészeti útját járom be: az őket ihlető városokat, tájakat látogatom meg.

Frey Wille-vel közös utazásaimat Franciaországban kezdtem: Givernyben, Claude Monet kertjében az Általa ihlett ékszerekről meséltem.

(A szépség, ami körülvesz, Freywille-lel a világ körül I. - Giverny ihletésében)

Előző héten a szomszédos Ausztriába látogattam, s Bécsig, Frey Wille „hazájáig” meg sem álltam, hogy ezúttal a kedvenc kollekcióim – a Gustav Klimt és Friedensreich Hundertwasser ihlette ékszerek történetét idézzem meg. Tartsanak velem!

Ha valaki egyedül álmodik, az csak egy álom. Ha már sokan álmodnak együtt, az már egy új valóság kezdete.” – ezek a számomra igen meghatározó sorok Hundertwassertől, a XX. század egyik legkülönlegesebb művészegyéniségétől származnak, és úgy érzem, nemcsak a saját munkám és életem meghatározó gondolatai lettek az évek során, de az osztrák építész, festő és filozófus a Frey Wille cég filozófiáját is megfogalmazta.

Gyerekkorom óta Bécsbe jövet az első megálló a Duna parti Hundertwasser házak megcsodálása, így most is megállok itt egy kávéra. Semmihez sem hasonlíthatóak ezek a házak – a művész ugyanis már az 1950-es években olyan jellegzetes épületeket kezdett tervezni, amelyeknek hullámos volt a padlója, és fák nőttek keresztül a szobáin. Itt, a harmadik kerületben az őáltala tervezett házat 1983 és 1986 között Joseph Krawina és Peter Pelikan építette. Friedensreich Hundertwasser (1928-2000) a színek, a formák szerelmese volt, sokszínű munkássága éppúgy kötődik a szecesszióhoz mint a naiv festészethez, és minden megnyilvánulásában a természethez, mindenhez, ami él. Munkáin ragyogó színeket, organikus mintákat és semmiképpen nem párhuzamos vonalakat használt. Új formákat dolgozott ki, mint például a spirál ház és a szem-nyílás ház. A Frey Wille alkotói  ezekhez a különleges motívumokhoz – például a spirálhoz, a születés és a halál folytonos körforgásának jelképéhez –, és más ötletekhez nyúltak, mikor tiszteletadásuk jeleként négy szettet is megalkottak a Hommage á Hundertwasser kollekciójukban: a Spiral of Life (Élet-spirál) a piros, a kék és a zöld soha véget nem érő körforgása (hozzáteszem, ezt az Élet-spirált sokszor Édesapám, Juhász Ferenc „szó-spirál”-jához hasonlították, és tény, a költő maga is ír is Hundertwasser Zell am See-ben látható „színes, porcelánkút látomás-kapujáról”), az Emotion Spiral egy ragyogó pirossal, sárgával és ezüsttel tarkított kék dizájn; az 10002 Nights az erőteljes színvilágú minaret fantázia; és a Street Rivers, egy vibráló és vidám házakból álló folyam. Azt hiszem, Hundertwasser hálás lenne, ha látná, hogy mindegyik mentes a párhuzamosoktól.

Az életben azt hiszem, vannak kedvenceink: személyek, barátok, tárgyak, ruhák és ékszerek. Olyanok, amelyekhez ragaszkodunk és hűségesek vagyunk. Számomra ilyen a Gustav Klimt egy női portréja ihlette DIVA karkötőm, amit a hétköznapokon, a színpadon, utazáskor és egy sima farmer-pólós napon is egyaránt viselek.

Sok barátom szerint ez az egyik legfontosabb kiegészítőm, és valóban, szinte kabala ékszerré vált az évek során. Ebben a karkötőben érkezem Bécs belvárosába a Duna parti megálló után, és veszem célba egyenesen a lenyűgöző Szecesszió Házát. 1898: a Gustav Klimt, Kolo Moser, Josef Hoffmann és Joseph Maria Olbrich körül kialakult művészcsoport szakított a kor művészeti irányzataival és hagyományaival és önálló kiállítói épületet kapott Bécs negyedik kerületében. Négy évre rá már a tizennegyedik kiállításukat nyitották meg,

melynek középpontja Max Klinger Beethoven-szobra volt. A terem falát Klimt Beethoven-fríze díszítette, amelyet az utolsó Beethoven-szimfóniának a festészet nyelvére történő fordításául szánta. Micsoda együttállások, ez mindig lenyűgözött, nekem is ez jelenti az otthont: irodalom, zene, kép miképp tud egymásra hatni, hogy születnek új dimenziók. A karkötőmre pillantva a Frízen is látható csavarodó, tekeredő fekete, arany motívumokat fedezem fel, ezek itt is az alakok, emberek köré fonódnak. Ez maga Gustav Klimt világa, aki olyan portrékat alkotott, amelyek gazdag díszítése és szimbolikája mindaddig ismeretlen volt. A 19. század végén egy olyan új festészeti eljárást hozott létre, ami egyesítette a természeti elemeket az absztrakt, színpompás és mozaikszerű motívumokkal. Persze tudom, ezt az ékszert egy festmény ihlette meg, Klimt Adele Bloch-Bauer portréja.

Az asszony annyira felkeltette a híres festő érdeklődését, hogy egyedül róla két képet is készített. Adele igen nehéz életében egy szállal mindenképpen kapcsolódik hozzám: a művészet szerelmeseként klasszikus irodalmat olvasott, szalont alapított, ahol a kor kiemelkedő egyéniségeit fogadta, így, Gustav Mahler, Richard Strauss, Stefan Zweig, Gustav Klimt is megfordult nála. Mivel a férje Klimt meacenása volt, így a festő 1903-ban elkészítette Adele első portréját (a másodikat 1912-ben), természetesen rengeteg arannyal, ami a bécsi szecesszióban jelentős szerepet kapott. Ennek a festménynek a motívumai jelennek meg a karkötőmön és a hozzá illő láncomon, szimbolizálva a művészet minden feletti értékét, egy fantasztikus életművet és számomra a kultúra végtelen szépségét. Érdekesség, hogy Adele első portréját, melyben aranyozott Madonnaként tündököl, Ronald Lauder, az Estée Lauder cég alapítójának fia vásárolta meg 2006-ban.

A Frey Wille emellett Klimt Remény II. című festménye jegyében, illetve a két álomszerű nimfát ábrázoló Vízikígyók I. című festménye tiszteletére készítette el ékszereit, így a Nixe és Nixe Aqua kollekciókat.

Mikor a tágas sugárutakon sétálok visszafelé, a gyönyörű őszi napon nemcsak az aznap látott festészeti és építészeti szépségekre és a hozzájuk kapcsolódó élet-történetekre gondolok, de arra is, hogy valóban, a Freywille-nek köszönhetően egy formában mi is részesei lehetünk a művészetnek: ékszereiken ezekből a csodákból mi is hazavihetünk egy darabkát.

Juhász Anna

Kommentek