A csábítás fegyvere – Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében


A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, ami különleges festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter egyben a kiállítással párhuzamosan készült óriásalbum szerkesztője is (több mint 400 oldalon tanulmányok, 620 festmény, divatlap, divatfotó), aki olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók speciális nézőpontból kapnak rálátást a divat, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetére, és arra, ahogy az emberek a ruhák segítségével kifejezték magukat, metakommunikáltak illetve egyedi képet igyektek formálni magukról a környezetük számára. 
Ha igaz Karl Lagerfeld sokat idézett mondása, miszerint „A divat a kor hangulata”, akkor igazi időutazás is ez a kiállítás illetve a könyv, ami saját korának öltözködési kultúráját idézi meg. A nagy klasszikusoktól (Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf) a nemrég felfedezettekig (Batthány Gyula) remekművek kerülnek a közönség elé, de látunk egy néprajzi illetve szecessziós - art decós kitekintést is. A boldog békeidők elegáns dámáitól, a jazzkorszak kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó femme fatale-jaiig, a partira vadászó gigerliktől, a kommunista sztahanovistáig, a nagyvilági asszonyoktól a szocializmus menökenjeiig - egy külön teremben (illetve fejezetekben) pedig azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika a tengerészegyenruhás Horthy Miklóstól a dandy Teleki Pálon át egészen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyásig.
 


A csábítás fegyvere című könyv a Kieselbach Tamás által kiadott albumok – köztük a tavalyi nagy siker, a Pokoli aranykor – legendás sorát folytatja – most a divatról  készül új legenda születni. A szerkesztő a már sok nagyszerű kötetet jegyző Molnos Péter, és az új óriásalbum középpontjában pedig természetesen elsősorban a nők állnak, a divathoz allkalmazkodó, a divatot alakító és a divatot a saját önkifejezésükhöz mesterien felhasználó nőké. 


 


Czene Béla
A tárlat és a könyv meglepetéseket is tartogat. A kiállítás utolsó termében kiterjedt válogatást láthatunk Czene Béla képeiből: a korábbi  évtizedekben nem akadt olyan magyar festő, aki nála érzékenyebben követte volna képein kora öltözködési divatját. Pesti presszóban című képe azonban nem csak ebből a szempontból érdekes: a képen feltűnő alakok szinte valamennyien beazonosítható személyek. (A Mézga család Krisztájától az akkor 43 éves Németh Lajos művészettörténészig, aki bibliaként szorongatja Herbert Read A Concise History of Modern Painting című kötetét.) 
A kötetet szerkesztette, a képeket válogatta és elrendezte: Molnos Péter Könyvtervező: Fákó Árpád Szerzők: Molnos Péter, Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Czene Márta, Katona Edit, Kincses Károly, Pozsgainé Szabó Éva
A könyv korlátozott számban a Galériában kapható

 


Rotschild Klári legendái
A Kieselbach Galériában több alkalommal látható lesz majd az a dokumentumfilm is, ami a szocialista rendszer pesti divatjának egy különös nagyasszonyáról, Rotschild Kláráról szól. A filmben a Rotschild szalon egykori dolgozói, modelljek és kuncsaftok emlékeznek Kláriról, aki rejtély még ma is.
Mitől vált kiváltságossá és mi volt ennek az ára? Évente kétszer kiutazhatott Párizsba, megnézhette az aktuális divatbemutatókat, de hogyan tudta ezt „pestiesíteni”? Nem volt sem végzett divattervező, sem varrónő, idegen nyelveket sem beszélt, mégis a "kelet-Chaneljeként" emlegethették? Élettörténetének legendáit gyakran ő maga terjesztette, öngyilkosságának okát - 1976-ban, 73 éves korában ugrott ki hetedik emeleti lakása ablakából – azonban magával vitte.
A közel 50 éve dobozban őrzött ruha-kincsekból hamarosan kiállítás készül, kutatója Simonivics Ildikó művészettörténész, aki egyben a film szakértője is volt . 
Rotschild Klári legendái - a film rendezője Oláh Kata és Csukás Sándor
 


Fabulonos Ági és Erdély Miklós a Kálvin téren
Alighanem sokan emlékeznek még arra az óriási, színes reklámmozaikra, ami a Kálvin tér beépítése előtt díszítette az egyik tűzfalat. Fabulon Ági, vagyis Pataki Ági mozaikja most hosszú idő után újra láthatóvá válik. A különleges és hányatott sorsú reklám alkotója nem más volt, mint a hazai neoavantgárd legnagyobb ikonja, Erdély Miklós. Ez a fotómozaik volt legnagyobb és legismertebb műve, ami 1982 decemberében készült el, évtizedekig jellemzett egy egész korszakot, majd még többet hevert egy ládában egy restaurátor központ kapualjában, majd Bojár Iván András balaton felvidéki házának pajtájában. 
Kieselbach Tamás olykor a fél magyar művészetet karolja föl. 

Kommentek