Hogyan frissítsük a ruhatárunkat (környezet)tudatosan

Az öltözködés, a ruhavásárlás általában nem szerepel a környezetvédelem kiemelt témái között, pedig a ruhaipar a legkörnyezetszennyezőbb iparágak egyike. Hogyan öltözködhetünk környezettudatosabban? Mire figyeljünk a ruhatárunk frissítésekor? A következő tippek ebben segítenek.

A média hangos a baljós hírektől a klímaváltozással kapcsolatban. Vészjósló sorok, megdöbbentő képek, egyre keményebb hangvételű dokumentumfilmek hirdetik: valamit tennünk kell.
 
Bár közhely, de mindig az első lépések a legnehezebbek. Több hazai zöld szervezet, környezetvédelmi szakember és a téma iránt érdeklődő blogger összefogott, hogy egyszerű, lépésről lépésre megvalósítható tippeket adjon a környezettudatosabb élet kialakításához.
 
A sorozat első részében a ruhavásárlással, a tudatos ruhatár kiépítésével kapcsolatos tippeket, tanácsokat gyűjtöttük össze.
 
Mi a baj a ruhaiparral? 
 
Azt gondoljuk, biztosan nem azon a néhány ruhadarabon fog múlni az emberiség jövője, amelyeket a tavaszi leárazáson megvásároltunk, ugye? Azzal a néhány darabbal sem lehet baj, amelytől megváltunk, mert meguntuk / kifogytuk / kihíztuk őket, vagy egyszerűen divatjamúlttá váltak. Ha a világon nem is gondolkodik hasonlóan mind a hét és fél milliárd ember, azért a túlfogyasztás és a túltermelés komoly terhet ró a bolygóra.
 
Csak néhány megdöbbentő adat: évente több mint 150 milliárd ruhadarabot gyártanak le és próbálnak meg eladni a piacon. Egyetlen pamutpóló előállítása 2720 liter édesvizet igényel, amely egy átlagos felnőtt ember számára körülbelül 3 évre elegendő ivóvízmennyiség. A ruhaipar évente annyi vizet használ fel, amellyel 32 millió ötvenméteres úszómedencét fel lehetne tölteni. Az Egyesült Királyságban évente 300 ezer tonna használt ruha kerül a szeméttelepekre. Műszálas ruháink felelősek a világ mikroműanyag-szennyezésének 34,8%-áért.
 
A környezetterhelés mellett még nem beszéltünk az állatok kizsákmányolásáról. És nem esett szó arról sem, hogy kik és milyen körülmények között készítik a ruháinkat. A ruhaiparban dolgozók 80–85%-a nő, akik borzalmas körülmények között, fillérekért varrják a nyugati országokba szánt ruhaneműket. (A fenti adatok forrása: www.fashionrevolution.org) Ők maguk soha nem engedhetik meg maguknak azokat az olcsó ruhadarabokat, amelyeken dolgoznak. Ezek után kérdés: mit tehetünk, ha szeretünk jól kinézni, de nem szeretnénk támogatni a divatipar jelenlegi működését és a piacot uraló fast fashion márkákat.
 


Hol vásároljunk?
 
Valamiért mindenkinek ez az első kérdése, amikor a környezettudatos, fenntartható, etikus divatról esik szó. A válasz nem az, amit talán elsőre várnánk.
 
Vásároljunk a szekrényünkből! A legtöbbször nem is mérjük fel, mennyi régen elfeledett, régebben viselt ruhadarab van a szekrényünkben. Kezdjük el ezeket viselni újra!
Szervezzünk ruhacserét a családtagjainkkal, barátainkkal, kollégáinkkal! Amiket ők meguntak, számunkra igazi kincsek lehetnek – és fordítva.
Javíttassuk meg, szabassuk át a ruháinkat! Egy aranykezű varrónő a divatjamúlt darabokkal is képes csodát tenni.
Tanuljunk meg varrni! Így az átalakításokat magunk is elvégezhetjük.
Szerezzük be a ruháinkat másodkézből! Így tovább a körforgásban tarthatjuk őket. A turkálók mellett keressük fel a bizományi üzleteket, a válogatott ruhákkal kereskedő second hand ruhaboltokat, az adományboltokat, a vintage lelőhelyeket, a bolhapiacokat, a használtruha-webshopokat, a Facebook-csoportokat, a Facebook Marketplace-t is.
Ha mégis új ruhát veszünk, keressük a Magyarországon vagy Európában gyártott termékeket! Figyeljünk arra, hogy ezek etikus körülmények között, minimális környezetterheléssel készüljenek.
 
Mire figyeljünk ruhavásárláskor?
 
Egy nemzetközi mozgalom szerint elég csak annyit kérdezni: biztosan viselni fogom az adott ruhadarabot legalább harmincszor? Ha a válasz igen, mondjunk igent a ruhára. Mi azonban ennél is tovább megyünk.
 
Vásároljunk minél kevesebb ruhát! A legnagyobb problémát a túlfogyasztás jelenti, így a mennyiség helyett a minőségen legyen a hangsúly.
Kerüljük az impulzív ruhavásárlást! Ehhez ismernünk kell a jelenlegi ruhatárunkat, és tudnunk kell, milyen ruhadarabokra van tényleg szükségünk.
Építsünk ki olyan ruhatárat, amelyben minden darab kombinálható minden ruhadarabbal. Így kevesebb is elég lesz, mégsem fogjuk azt érezni, hogy nincs egy göncünk se.
Csekkoljuk, milyen alapanyagból készült a ruha! A divatipar jelenleg a legkörnyezetkímélőbb alapanyagnak a következőket tartja: len, kender, gyapjú, minősített (pl. GOTS, OEKO-Tex) biopamut, újrahasznosított műszál. (Forrás: https://www.instagram.com/p/BtlpTWsnPjc/)
Legyünk tisztában vele, mi áll jól! Ismerjük meg, milyen színek, fazonok, minták, anyagok állnak igazán jól, és ilyeneket vásároljunk, mert ezeket biztosan viselni is fogjuk.
Keressük a minőséget! Az alapanyagok mellett a varrások, az eldolgozás, a gombok minősége, a cipzár, a bélés, a szabásvonalak is sokat segítenek abban, hogy el tudjuk dönteni: minőségi darabot készülünk megvenni, vagy sem.
 


Hogyan kezeljük a ruháinkat? 
 
Ha már megvettük és viseltük az adott ruhát, azt tisztítani, mosni is kell. Igyekezzünk ezt is környezetkímélően tenni!
 
Szellőztessük a ruháinkat két viselés között! A legtöbb ruha nem olyan koszos, hogy egy használat után ki kelljen mosni. A levegőn való szellőztetés csodákat tehet, mossunk kevesebbet!
Pakoljuk (majdnem) tele a mosógépet! Ne csak néhány ruhadarabot mossunk egyszerre, hanem legalább a háromnegyedéig pakoljuk meg a mosógépet. Ha nem tömjük teljesen tele, elég víz járja át a ruhadarabokat. A háromnegyedéig megtöltött géppel ugyanakkor gazdaságosabb, víztakarékosabb és pénztárcakímélőbb lesz a mosás.
Mossuk a ruhákat alacsony hőfokon! 40 vagy 60 fokra sok esetben tényleg nincs szükség.
A makacs foltokat kezeljük elő! Ne a mosógéptől várjuk a csodát: áztassunk mosás előtt és használjunk folttisztító szappant!
Használjunk környezetkímélő mosószereket! Mosószappanból főzött mosógélt, mosószódát, nátrium-perkarbonátot, ecetet.
Szárítsunk a levegőn! Amikor csak tehetjük, szárítógép helyett szárítsuk a levegőn a ruhát. A tűző napra csak azokat a darabokat tegyük, amelyeket fertőtleníteni szeretnénk. Vigyázat, a nap ereje ki is fakítja a ruhadarabokat (éppen ezért folttisztításra is jó alternatíva lehet).
 
Mi legyen a használt ruhával? 
 
A textilhulladék olyan speciális hulladéknak számít, amelyet nem dobhatunk a kommunális szemetesbe. A textilhulladék kezelése, újrahasznosítása jelenleg nem megfelelő a kontinensen, erre keresnek épp európai szintű stratégiát a szakemberek. De akkor hova kerülhet, hogy ne a szeméttelepre jusson?
 
Farmer – Már nem használható, tiszta farmereket leadhatunk a Réthy Fashion (https://rethy-fashion.com/farmergyujtes/) vagy az Old Blue (http://oldblue.hu/index.php/kueldd-el-nekuenk) magyar márkák gyűjtőpontjaiban.
Zokni – Már nem viselhető, nem javítható zoknik kerülhetnek a Zoknicsere nevű kezdeményezéshez, akik nem maguk dolgozzák fel a zoknikat, hanem eljuttatják az arra megfelelő helyre. https://zoknicsere.hu/
Minden más, ami újrahasznosítható – Keressünk a környezetünkben olyanokat, akik valamilyen módon textilújrahasznosítással foglalkoznak, mint a pécsi ReTextil (https://www.retextil.hu/) vagy a BiusbDesign (https://www.facebook.com/Biusbdesign).
És ami nem továbbadható / nem kell senkinek? – Adjuk le a textilhulladékot a textilgyűjtő konténerekbe. Ezek megtalálhatók a hulladékudvarokban, néhány  hipermarket és nagyobb szupermarketek parkolóiban. Ha biztosra szeretnénk menni, érdeklődjünk a helyi önkormányzatoknál a kihelyezett konténerek hollétéről. Néhány magyar cég feldolgozza a textilhulladékot és ipari textilt, tömőanyagot, szigetelőanyagot készít belőle, vagy tovább értékesíti.
 
Az alábbi linkeken további érdekességeket, tippeket olvashatunk a témában.
 
Legyünk divatforradalmárok! Változtassuk meg a divatipar jelenlegi működését vásárlóként. Csatlakozzunk a Fashion Revolution mozgalomhoz. (A honlapon rengeteg adat, tanulmány és több megvásárolható kiadvány található): https://www.fashionrevolution.org/
Nézzünk dokumentumfilmet! Három fontos film a témában: The True Cost (https://truecostmovie.com/), Unravel (https://www.youtube.com/watch?v=bOOI5LbQ9B8&t=60s), Sweatshop (https://www.youtube.com/watch?v=1ScG9TspWB0&t=)
Használjunk márkaértékelő appokat és honlapokat! Rank a brand (https://rankabrand.org/), Good On You app (https://goodonyou.eco/), Fashion Transparency Index (https://www.fashionrevolution.org/about/transparency/)
Keressük a fenntartható és etikus szellemben alkotó magyar márkákat! Még több infó: http://www.holyduck.hu/fenntarthato-es-etikus-magyar-tervezok-alkotok/
 
A #zöldtanácsok cikksorozat a következők összefogásával jött létre:

Kommentek