Beszélgetés a Richter Aranyanyu díjazottjaival: Sebők Öva

A Richter Gedeon Nyrt. és Rácz Zsuzsa immár hatodik alkalommal hirdeti meg a Richter Aranyanyu Díjat. Kezdetét vette az idei program jelölési szakasza, június 5-ig bárki ajánlhat â??hősöketâ?. Míg várjuk a jelöléseiteket (orvos, pedagógus, egészségügyi és szociális területen dolgozó nő kategóriában), addig is, ösztönzőleg a tavalyi év díjazottjai mesélnek.

 

Van olyan pedagógus, aki meghatározó az életedben? Vagy a gyermekedében? Van olyan orvos vagy egészségügyi dolgozó, aki emberségből, szeretetből olyat tett értetek, ami talán másnak nem tűnik fel, de nektek kinyitotta a világot, megváltoztatta az életeteket? Ismersz olyan szociális szférában dolgozó nőt, aki szakmai felkészültségén túl kivételes empátiájával is segíti a hozzá fordulókat?

Most, egy év távlatából újra bemutatjuk a tavalyi díjazottakat. Amellett, hogy szeretnénk hozzátok, az olvasóinkhoz közelebb hozni ezeket a rendkívüli nőket, arra ösztönöznénk Titeket, hogy ne habozzatok, jelöljetek a www.aranyanyu.hu oldalon, ha a sors már utatokba sodort olyan személyt, aki nélkül most nem ott tartanátok, ahol!

A jelöléssel megköszönhetitek neki a fáradozását, a szakmai segítségnyújtását, az empátiáját, a jóságát.

Mert mindenkinek van legalább egy Aranyanyuja!

Sebők Éva

Sebők Évát az ózdi "Bolyky suliban" mindig is arról ismerték, hogy kifejezetten szereti a kihívásokat és nem riad vissza semmitől, ha a gyerekekről van szó. Nagy fejtörést okozott számára, mit tehetne azért, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek meglévő nehézségeik mellett ne kelljen még azzal is megküzdeniük, hogy társaik kicsúfolják őket, amiért külön foglalkozásokra kell járniuk. Élete nagy kalandjába vágott bele, amikor kutyaterápiát kezdett alkalmazni a fejlesztésben. Repce, a magyar vizsla, akinek Éva már a kiképzésében is aktívan részt vett, mint négy lábon járó, élő motiváció, és mint eszköz is segíti a gyermekek oktatását és nevelését. A módszer eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már több tanuló is búcsút mondhatott az SNI státusznak. A legcsodálatosabb változás az iskolában mégis az, hogy kutyaterápiás foglalkozásra járni olyan nagy kiváltságnak számít, hogy a különben jól teljesítő gyerekek is próbálnak bejutni a "kutyások társaságába".

Az elmúlt egy év nagyon hamar elrepült. Igen zsúfoltra sikerült a Richter Aranyanyu Díjátadó után. Több média jelentkezett, hogy szeretnének interjút, filmet, fotóriportot, hangfelvételt készíteni. Az iskolavezetőség és a szülők támogatásával sikerült mindegyik felkérésnek eleget tenni. Ezek mellett ugyanúgy éltük a mindennapjainkat, s szépen lassan sikerült visszakerülni az eredeti kerékvágásba.

Az a tudat, hogy egy ilyen fantasztikus elismerésben részesültem, egész további életemre hatással lesz. Mind a munkám, mind a magánéletem során. A mai napig megesik, hogy ismeretlen emberek megszólítanak az utcán, gyógyszertárban, boltban, hogy személyesen is gratuláljanak és elmondják, hogy támogattak, rám szavaztak, vagy hogy éppen mennyire tetszik nekik a munkám. Többen megkerestek, akik tanácsot kértek vagy érdeklődtek, hogy miként lehetne egy ilyen foglalkozáson részt venni. Az ismertségnek köszönhetően több szülő jelezte, hogy szeretnék, ha elsős gyermeküknek én lennék a tanító nénije. Ezek nagyon jóleső érzések számomra.

A díj egy elismerés, s ez felelősséggel jár – számomra legalábbis. Az emberek, kollégák elismerik munkásságomat, s ennek mindig meg kell felelni. Úgy érzem, hogy ezt nem szabad abbahagyni, mindig újat és újat kell mutatni. Büszkeséggel tölt el, hogy én lehetek az ország egyik Aranyanyuja. A mai napig örömmel és meghatódottsággal gondolok vissza a jelölés időszakára, az azt körülvevő izgalmakra, önzetlen szeretetre, támogatásra, s a díjátadó meghitt pillanataira. Nagyszerűnek tartom, hogy kitalálták ezt a díjat. Aranyanyunak lenni nem csak egyszerűen egy elismerés. Az Aranyanyu lét az példaértékű, követendő minta. Sajnos a mai rohanó világban eltűnő félben van az emberségesség, önzetlenség, az empátia, a segítőkészség és hasonló személyiségvonások. Ezek nagyon lényeges tulajdonságok, hisz sokszor szinte „csak ennyi” hiányzik ahhoz, hogy megkapjuk a kezdő lökést a gyógyuláshoz, a jóléthez, a boldogsághoz, egy jó úton való elinduláshoz. Azok az emberek, jelen esetben nők, akik ily módon végzik munkájukat, igenis példaértékűek.

Egyedülálló nőket ismertem meg az Aranyanyu találkozó során, akik tele vannak lendülettel, energiával. Bár még csak egyszer volt benne részem, de feltöltődve, energiával teli jöttem haza. Az öt év összes Aranyanyuja egy helyen. Energiabomba! Így tudnám egy szóval leírni azt a találkozót.

Mindannyian önzetlenek, munkájukkal akár átvitt, akár valódi értelemben más emberek életét mentik meg, vagy csak segítenek azt könnyebbé, élhetőbbé tenni.

Ha csak annyit érünk el, hogy valaki megnézi a kisfilmjeinket és abból merít erőt, már megéri. Aki önzetlen munkát végez, az nem is vár érte pénzjutalmat vagy bármiféle honorálást. Viszont a jó szó, dicsérő szavak kellenek, s ez a díj tökéletes elismerése annak a munkának, amit azok a nők tesznek, akik segítenek másokon.

A díjátadó óta én is nyitottabb szemmel járok, azóta másképp nézem az embereket. Természetesen meg is találtam a saját Aranyanyu jelöltjeimet.

Pedagógusként a legnagyobb öröm számomra az, hogyha a diákjaim boldogak és jól érzik magukat. Ha szeretnek tanulni és iskolába járni, és azt látom, hogy örömmel végzik a munkájukat. Legnagyobb elismerés az a tanításban, ha észrevétlenül háttérbe szorulok, s a diákok önállóan el tudják végezni a rájuk szabott feladatokat. Mert akkor tudom, hogy sikerült őket megtanítanom a tananyag használatára, gondolkodásra, a csapatmunkára és az örömteli munkavégzésre.

Egy tanító nehezen tudja kikapcsolni a tanítói énjét. A mi közösségünk állandóan gondolkodik. Ha meglátunk a boltban egy tojástartót például, akkor rögtön legalább ötféle lehetőség ugrik be, hogy miként lehetne alkalmazni a tanítás során. De azért mégis van néhány olyan szabadidős tevékenység, ami segít lazítani. Szeretek kirándulni, túrázni. A friss levegő, a természet testileg, lelkileg felfrissít.

Kommentek