Anya kimenőt lop – Beszélgetés a Terézanyu pályázat díjazottjával, Glázer Ildikóval

â??Öletem alapvetései: Szabadság, kreativitás, sokszínűség, elfogadás, humor, szeret, lélek. Nehezen viselem a korlátokat. Nagyon impulzív vagyok, teljes hőfokon szeretek élni. Viszont sok ellentét is feszül bennem. Van, hogy szívesen elbújok, hogy aztán megújulva meghódítsam a világot.â?

 

Minimális időt fordítunk magunkra mi, magyar nők, és a fontossági sorrendünk legvégén sincs más, mint mi magunk. Ezt derült ki a Richter Gedeon Nyrt. Nőnek lenni jó programja keretében végzett kutatásából, és ez ihlette az idei Terézanyu pályázat témáját, a nő és a szabadidő kapcsán feltett kérdést: Kell a nőnek kimenő? A díjazottakkal beszélgettünk.

 

A sok remek pályamű közül, végül 3 közösséget és 12 egyéni pályázót választott ki zsűri.

Mi a dobogósokkal beszélgettünk, őket mutatjuk be nektek közelebbről.

Jöjjön a megosztott harmadik hely egyik büszke tulajdonosa, Glázer Ildikó, aki egy szabadnapjáról mesélt, ami nem várt fordulatokat is.

Glázer Ildikó: Anya kimenőt lop, avagy a tűzpiros lakkcipő esete

„Szerintem megérdemlek egy kiadós Rákóczi túróst. Hogy nem éppen klasszikus ebéd? Nem baj, ez az én napom, mindent lehet! Mit is csináljak ezután? Megvan: cipőt veszek. Egy tűzpiros lakkcipőt. Még gyerek voltam, amikor a szomszédunkban lakott egy házaspár. A nő gyönyörű volt, és ünnepnapokon tűzpiros lakkcipőt viselt, lenyűgözően szép volt. Azóta vágyom egy ilyenre, hát most itt az alkalom. Így legalább örökre emlékezni fogok az én kis huncut péntekemre, ami csak az enyém. Aztán mintha mi sem történt volna, este hazaérkezem, és senki nem érti majd, mitől van ilyen hatalmas jókedvem. Finom vacsorát főzök, dúdolok, tündér vagyok, a férjem megdicsér, óriás rózsaszín buborék az este.”

A teljes írás itt olvasható:

http://www.terezanyu.hu

Honnan hallott a pályázatról és mi motiválta arra, hogy jelentkezzen?

Mondhatnám azt is, hogy véletlenül szereztem tudomást róla, de nem hiszek a véletlenekben. Egy tavalyi díjazott kedves barátnőm (Mátrai Szilvi) osztotta meg idei írását a social media oldalon. Így navigáltam el szépen Rácz Zsuzsa - Terézanyu videójához, amiben feltette az idei kérdést: Kell- e a nőnek kimenő. Hajjaj. És már volt is gondolatom, véleményem. Olyannyira, hogy nagyjából másfél óra alatt állt össze ez a kis emlék.

Hogy érintette az elismerés? Régebben is próbálkozott már írással, vagy ezután tervezi, hogy papírra veti még további gondolatait is?

Régóta író-olvasó lény vagyok, angol nyelv-és irodalom szakon végeztem, irodalmat és történeteket látok mindenben, a fűben-fában-felhőkben, emberekben, eseményekben, bármitől elindul a fantáziám. Írok blogot (amikor épp van rá időm, mert ez is kimenő) 2x20felett a címe. Nem nehéz kitalálni, hogy már én is ott vagyok, rólam, rólunk (fog) szólni, mivel még csak most kezdtem, barátok unszolására, hogy ne a fiókba dugjam az irományaimat, hanem inkább ide, mert szívesen olvasnák. Nyilván nagyon jól esett a Terézanyu Díj, az elismerés főleg, mert egyáltalán nem is számítottam rá. Nekem ez volt az első pályázat, jó mókának tűnt, kellemes "kimenőnek", épp ezért maximális volt a gyönyör és a meglepetés, amikor megtudtam, díjazott vagyok, és ráadásul harmadik! A folytatás az lesz, hogy írok tovább! Talán egy könyv is látszik már a horizonton.

Hogy tetszett az idei téma? Ön szerint is egy olyan témakör ez, ami méltatlanul van elhanyagolva?

Abszolút! Az idei téma nagyon betalált, szerintem egy épp kitörni készülő vulkán tetejét kapargatta meg. Bizonyára nem vagyok ezzel egyedül, hogy a munka-háztartás-család mókuskerekében próbálok énidőt szorítani magamnak. De MUSZÁJ! Mert ha nincs, ami engem (illetve általában a nőket) feltölt, akkor egyszer csak üres leszek, olyan mint egy száradó növény a sarokban. Akkor mit tudok én adni magamból? Honnan adok örömet, szeretetet, vidámságot, finom ételeket, szép történeteket? Én receptre írnám fel, törvényileg szabályoznám a havi 1-2 színtiszta kimenőt! Hogy ezt aztán ki mire fordítja, magánügy. Üljön órákat egyedül egy padon, zenéljen, fűzzön gyöngyöt, hastáncoljon, jógázzon, barátnőzzön, szeretkezzen, kiránduljon, bármi, csak olyan legyen, ami neki és csak neki jól esik. És igen, méltatlanul van a téma hanyagolva, illetve talán direkt, mert gondoljunk csak bele, ez egy puskaporos hordó: ha egyszer csak minden nő ráébred, hogy ez neki igenis kell, jár...

Mik azok a konkrét dolgok, amik a leginkább kikapcsolják Önt?

Ha konkrétan most tevékenységben kell gondolkodnom, akkor először is a mozgás-tánc-sport és az utazás, a kreatív önkifejezés, ami számomra lehet írás, gyöngyékszer készítés, kertészkedés, és simán csak a fantáziámba való alámerülés, amikor is megforgatom magamban az élményeimet, és beépítem magamba - vagy leírom.

Mi kell még a nőnek a kimenőn kívül? Mik azok a dolgok, amik Ön szerint nővé teszik a nőt?

Belső harmónia, önmagunkkal való megbékélés, önbizalom, pozitív kisugárzás, szép gondolatok, szeretet, kevés pikantéria, huncutság, humorérzék. Közhely, de ez tényleg így van, lehet valakinek tökéletes, nőies külseje a napi 5 óra konditerem, fodrász, gardróbfrissítés után, ha belül légüres tér.

Hogy nézett ki a legutolsó lazítós napja, ami nem ment füstbe?

Nem volt egy teljes nap, csak egy délután és este, de tökéletes volt: kezdtem egy könnyed sétával a kutyánkkal, Bandival, a napsütéses délutánban, aztán illatos, kényeztető fürdő, és utána a Terézanyu klub este. Egészen fantasztikus volt. Csodás nők, kivételes életek, inspiráló történetek. Csak hálás tudok lenni, hogy az utamba sodorta az élet "Terézanyut".

Ön szerint miért fontosak a Terézanyu pályázathoz hasonló, női szerveződésekre építő kezdeményezések?

Fontos a "valahová tartozás" és a szeretettség érzése, a hely, ahol várnak, amit én is várok, ahol adok és kapok. Ezeknek a közösségeknek van igazi megtartó ereje a család után. A nőknek nagyon kellenek az efféle közösségek, mert hajlamosak kizsákmányolni magukat. Kellenek a helyek, ahol mi, nők vagyunk a fókuszban, ahol mi vagyunk a prioritás. Nem a státuszunk, társadalmi szerepünk miatt, hanem magunk miatt, mert mindenki értékes. Remélem, egyre több ilyen lesz, én is ezen dolgozom most már.

Interjú: Vass Adrienn

Kommentek