“Nagyon szerencsés ember vagyok!”

Nagyné Horváth Emíliával, friss Rátz Tanár Ör Öletműdíj díjazottal beszélgettünk.

 

A Rátz Tanár Úr Életműdíjat idén 15. alkalommal adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, tisztelegve azon fizika, kémia, biológia és matematika tanárok előtt, akik különlegesen érdemesek a kivételes elismerésre.  A díjat az Ericcson Magyarország, a Richter Gedeon Nyrt. és a Graphisoft alapította, névadóul pedig a nagy múltú Rátz László Tanár Urat (1863-1930) választották, aki többek között Neumann János matematikust és Wigner Jenő fizikustis tanította a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnáziumban. Mindhárom alapító sikerének alapja az eredményes kutatás-fejlesztés, amihez elengedhetetlen a magas szintű természettudomány oktatás.   A díjra a közoktatás 512. évfolyamain biológiát, matematikát, fizikát vagy kémiát tanító (vagy egykor tanító) tanárok terjeszthetők fel írásban, szakmai és társadalmi szervezetek, az ajánlott tanár tevékenységét jól ismerő kollektívák, kivételes esetekben magánszemélyek által, illetve bizonyos alapfeltételeknek is kötelező megfelelnie a jelölteknek. Az idei díjazottak között van Nagyné Horváth Emília, aki 1975-ben szerzett az ELTE-n biológia-kémia szakos tanári diplomát. Az egyetem elvégzése után kisebb kitérőtől eltekintve a budapesti Bem József Általános Iskola tanára lett, ahol ma is óraadóként dolgozik.    

Mit szól ahhoz, hogy immáron Ön is a Rátz Tanár Úr díjazottak közé tartozik?

Nagy megtiszteltetés számomra! 

Az Ön iskolás évei alatt akadt olyan tanára, aki kivételesen befolyásolta életét?

Több olyan tanárt is rendelt mellém a Gondviselő, akik megerősítették bennem, hogy mindenképpen emberekkel szeretnék foglalkozni, akár orvosként akár pedagógusként. 

Dr. Németh Alajos hittantanáromat (aki a teológia doktoraként, angol- német nyelvtudással került mintegy száműzetésként a börtön után, a kis rábaközi faluba) óriási műveltségéért csodáltam. Németre és angolra is tanított, hogy majd a középiskolában ne okozzon gondot a nyelvtanulás. (Végül ott latint és oroszt tanultam.)

A győri Révai M. Gimnáziumban Dr. Bokor Péter biológiából a legújabb tudományos ismereteket is megtanította, Dr. Várnai György kémia tanárom pedig nem csak szakmai, hanem emberi példaképem is volt. ő is Rátz Tanár Úr Életműdíjas, de tavasz óta már egy másik dimenzióból figyeli sorsom alakulását. Rajtuk kívül szinte minden tanáromat meg kellene említenem valamilyen pozitív hatásuk folytán. Az egyetemi tanáraim közül kiemelném Dr. Balogh János ökológus professzort, aki szakmailag és emberileg is példát mutatott. Haláláig tartottam vele a kapcsolatot és halála után Róla neveztük el, a 2000- ben először meghirdetett Országos Környezet-és Egészségvédelmi Csapatversenyt. A még életben lévő tanáraim közül kiemelném Dr. Vida Gábort és Dr. Kertész Györgyöt, akik szintén nem mindennapi kvalitásokkal rendelkező tudósok. Az eddigiekből is következik, hogy nagyon szerencsés ember vagyok a szakmai felkészülésemet illetően. 

Miért lett tanár? Ha nem tanár lett volna Önből, mi szeretett volna lenni? Már kisgyermekkoromtól örömet okozott, hogy társaimnak valamilyen formában segíteni tudtam. A gimnáziumban biológia- kémia tagozatra jártam és a már említett kiváló biológia tanárom még boncolás okra is bevitt minket a kórházba. Nagyon érdekelt az orvosi pálya, azonban amikor harmadikos gimnazistaként édesanyámat öt hónapos betegség után elveszítettem, rádöbbentem, hogy orvosként a halállal lelkileg nem tudnék megbirkózni. Egy 17 éves gyereklánynak, az orvostudomány "tehetetlensége" és egyes orvosok hozzáállása óriási csalódást is okozott. Így egyértelművé vált, hogy az ELTE TTK lesz a választandó egyetem. Általános iskolás koromban még kacérkodtam a színművészettel is, mivel nagyon szerettem verset mondani, különböző színdarabokban játszani, énekelni, táncolni. Az utóbbit ma is nagyon kedvelem. Gimnazistaként, sőt még egyetemistaként is irodalmi színpados voltam. Ezek a hobbik szintén segítségemre voltak a pedagógusi pályán.

Ön szerint mi egy jó tanár három legfontosabb tulajdonsága? Szeresse a  gyerekeket és nagyon szeressen tanítani, legyen következetes és empatikus, folyamatosan képezze magát és legyen igénye a megújulásra!

Ön szerint mik a legégetőbb kérdések a magyar oktatási rendszerben? Miket változtatna meg Ön a legsürgősebben?

1.Az életkori sajátosságok fokozottabb figyelembevétele.

2. Az alsós korosztálynál kiemelten a tánc, az ének- zene, a kézművességgel való foglalkozások, az ismeretek sulykolása helyett az ismeretek megfigyeltetéssel való gyűjtögetése, a "rácsodálkoztatás". A tapasztalatok birtokában már az idősebb korosztálynál meg lehet tanítani a megfigyelések magyarázatát.

3. Az egészségtan  (amely Németh László szerint is egy komplex tantárgy) visszaemelése a tantárgyak közé. ( Sajnos a legutóbbi NAT kihagyta!) 

4. Az Iskolakertek létrehozásának illetve fejlesztésének támogatása, amelyek egyszerre szolgálják a test, szellem és lélek épülését.

Mi volt eddigi tanári pályafutásának csúcspontja? Milyen mérföldkövek határozták meg azt, ahol most tart?

Pályám csúcspontja ez a díj, hiszen ennél nagyobb szakmai elismerést nem kaphatok. 

Pályám mérföldkövei: 1983, amikor a budapesti Bem József Általános Iskolába kerültem. Olyan gyerekek, kollégák, szülők közössége lettünk, ahonnan nem volt kedvem átmenni gimnáziumba tanítani, holott lett volna rá többször lehetőségem. 

1985: Természetkutató szaktáboroztatás elkezdése, kolléganőmmel, Láposi Ferencnével.

1992: Iskolakert kialakítása és a kertészeti ismeretek beépítése a helyi tantervbe, természetvédő szakkör, majd Környezetvédelmi Oktatóközpont megalakulása. Szakmai és civil szervezetekkel való együttműködés, környezetvédelmi konferenciák, ankétok szervezése.

1995: tankönyvírás kezdete. Biológia tankönyv, munkafüzet, tanári kézikönyv, interaktív számítógépes anyag, feladatgyűjtemény. Egészségtan tankönyvek és tanári kézikönyvek. Kerettantervek, környezet- egészségvédelmi mintaprogramok kidolgozása.

Tanártovábbképzések, előadások tartása. 

2000: A már említett országos verseny megszervezése.

Az azóta eltelt 15 évben a tanártovábbképzések, Ökoiskola képzések képzőjeként, a Testi, lelki egészség továbbképzés fejlesztőjeként és képzőjeként, kémia óraadóként már kimondottan "örömtanítással" foglalkozok. 

Milyen tanáccsal látja el diákjait a jövőre nézve, hogyan engedi őket útjukra a nagyvilágba? Ön szerint mi a legfontosabb, amit egy diáknak el kell sajátítania az iskolában?

A pozitív életszemléletet, az élet apró örömeinek, szépségeinek észrevételét, a kritikus gondolkodást, az önismeret fontosságát, a környezet- egészségtudatos magatartást, a becsületes, őszinte, segítőkész odafordulást embertársainkhoz. A felsoroltak megvalósításához szükséges ismeretek elsajátítását! K.R.

 

Kommentek