„Nagy szenvedéllyel csinálok mindent, de ha vége, akkor megyek tovább.”- interjú Hámori Barbara médiaszemélyiséggel

Hámori Barbara a Korhatáros szerelem és A mi kis falunk sorozatokat gyártó ContentLab & Factory cég egyik alapítója-vezetője, de főszerkesztője volt a Claudia-shownak, Big Brother VIP-nek, programigazgatói pozícióban dolgozott a Viasat3 televíziós csatornánál, valamint az Origo Zrt-nél. Az OzoneNetwork és a LifeNetwork csatorna megálmodója, 3 gyermek édesanyja, aki az unalom kifejezést nem ismeri.


Milyenek a mindennapjaid a ContentLab. sorozatgyártó cég élén?


Sűrű, izgalmas, pörgős, kreatív, betáblázott, mégis nagyon szabad napok. Iszonyatos jól érzem magam, boldog és elégedett vagyok azzal, amit csinálunk. A cégünk első sikere a Mi kis falunk sorozat volt, amit nem sokkal ezután követett a nézők körében szintén nagyon kedvelt Korhatáros szerelem.


Korhatáros szerelem c. sorozat showrunnere is vagy, mit takar pontosan ez a kifejezés?


Amikor egy amerikai filmnél azt látjuk created by, tehát megalkotta, az a showrunner. Aki az egészet összefogja, átlátja, benne van az írásban, színészválogatásban, produceri dolgokban egyaránt, akinek a víziója megvalósul. Hatalmas felelősség, de nekem ez a kiteljesedés, úgy érzem, itt tudom kiélni és kamatoztatni az összes eddig tudásom és tapasztalatom. A showrunner pozíció nálunk még nagyon új, ez teljesen amerikai mintát követ. Volt egy-két apróbb összezördülésem nagy múlttal rendelkező filmes rendezőinkkel emiatt, hogy nem az övék az utolsó szó, de lassan-lassan mindenki beletanul és szerencsére a sorozat sikerei ezt a módszert igazolják. A ContentLab. egyébként mentorál is tehetségeket és szándékaink szerint képzünk majd showrunnereket is. Nagyon céltudatosan haladunk előre a pályán, remélhetőleg egyre jobb, egyre profibb tartalmakkal előállva.


De nemcsak a ContentLab-nál folytatott munkádra, hanem az egész életedre is jellemző a céltudatosság.


Valóban, ha én valamit a fejembe veszek, azt általában meg is valósítom, legalábbis azokat, amikben nagyon hiszek. De rugalmasság és nyitottság is van bennem. Előfordul, hogy amit kitaláltam, nem működik, ilyenkor le tudnak beszélni róla, el tudom engedni ezt a dolgot és átalakítani, vagy nyitni egy másfajta megközelítés felé.


Mennyire könnyű ez az elengedés?


Most már könnyű, a Viasat nagyon megtanított rá. A Viasatot a gyermekemnek tartottam, mint programigazgató, a csatorna irányának kitalálásáért, megalkotásáért voltam felelős és ezt nem tudtam csinálni csupán úgy, mint egy munka, ez annál sokkal több volt. A Viasatnál nőttem fel, mai napig azt gondolom, hogy ennek az időszaknak köszönhetek szinte mindent. Az a 7 év, amit ebben a pozícióban eltöltöttem, nagyon sok mindenre megtanított, szakmailag is és emberileg is, de ugyanígy tanulok ma is azzal, ahol vagyok, rengeteg új készséget és alázatosságot mindenképp.


Ugyanígy gyermekednek érezted a LifeNetwork és az OzoneNetwork csatornákat, melyek az Origo-nál eltöltött időszakban alkottál meg?


Valami hasonló érzés volt, de azért az első mindig a legemlékezetesebb, a legerősebb, így az elválás se viselt úgy meg, mint a Viasatnál. Egyrészt addigra már megtanultam, hogy kell ezt kezelni, nagy szenvedéllyel csinálok mindent, de ha vége, akkor megyek tovább. Másrészt ki akartam próbálni magam a másik oldalon is, amikor nem benn ülök a multiban, hanem a produkciós oldalt képviselem, én gyártom a tartalmat. Ehhez jöttek még a magánéleti dolgok, már közel voltam a 40-hez és tudtam, hogy szeretnék még az új férjemmel egy közös gyereket a két nagyobb mellé.



Ha jól tudom, a magánéleted is van annyira pörgős, mint a munkád, a férjed lépést tud tartani ezzel a tempóval?


Igen, ő a harmadik férjem, egy szuper pasi, és egyben kiváló tévés szakember, ő a Korhatáros szerelem vágója. A három gyermekem is három különböző férfitól született, ezáltal mind-mind más karakterek. Ivánnal, a férjemmel közös fiunk Gedeon 5 éves, fantasztikus tehetséges focista már most. Miatta tele van a naptárunk mindenféle ovis zsúrokkal. A középső fiam, Olivér, 17 éves és a gimnázium mellett gyerek színészként dolgozik. A legnagyobb lányom, Juli pedig már 21 éves, nappali tagozatos a Corvinuson, de emellett egy reklámügynökségnél is dolgozik gyakornokként. Sokféle generáció sokféle témája gyűlik össze este a vacsoraasztalnál, nem unatkozunk.


Sose vágytam konvencionális életre, nem éltem a különböző társadalmi beidegződések szerint. Mindig is hittem az emberi szorgalomban és abban, hogy mindig mindenből talpra lehet állni. Engedtem a megérzéseimnek, azokban ritkán csalatkoztam, engedtem a szívemnek is, amikor jött az új szerelem. Romantikus kérdésekben sose ismertem a kompromisszumot.


Ebben az életszemléletben segítettek az USA-ban eltöltött évek?


Feltétlen, az ottani élet megalapozta, ahogy gondolkodom. Az óvodás és iskolás éveimet részben kint töltöttem az USA-ban, az alap tapasztalataimat ott szereztem. Azon kívűl, amit mindenki tud és igaz is, az ott jellemző pozitív életszemlélet, az amerikaiaktól meg lehet tanulni, hogyan kell egy ügy mellett kiállni és együtt csapatban cselekedni. Nincs intirika, gáncsoskodás és irigykedés, ügy van és ők egyként mennek előre ezért. Később tudatosult, hogy én is így tudok csak létezni és dolgozni. A csapatomnál is ahhoz, hogy jól tudjunk működni, alapvető, hogy jókedv legyen, tudjuk támogatni egymást és egyfelé húzzuk a szekeret.


És milyen a csapat élén állni?


Igazából természetes, családomból hozom a vezetői szemléletet, Édesapám (Hámori József, Széchenyi-díjas biológus, MTA tag, volt Nemzeti Kultúrális Örökségvédelmi Miniszter-a szerk.) és a testvérem (Hámori Máté, Óbudai Danubia Zenekar művészeti vezetője-a szerk.) is ilyen attitűddel megáldott. Édesanyám is vezető, a SOTE tanszékvezetője volt évekig, kutató professzorként még ma is aktív. Ráadásul egy energiabomba, akitől a praktikumot kaptam, iskolás nyelven talán azt mondhatnám, megy a matek és a magyar is. De ebben a szakmában vezetőként muszáj is. Van, hogy beszállok az írásba vagy egy forgatásba és vágásba folyok bele, az a kreatív, szárnyalós rész. Aztán van, hogy a pénzügyessel kell tárgyalni, na az a matek, de azt is nagyon élvezem.


Ekkora pörgés mellett nem hiányzik a nyugalom?


Nem, tökéletesen jól vagyok így, bár most hétvégén volt egy nap, amikor nem mentünk sehova, az furcsa volt, de nagyon jó. Nincsenek üresjáratok, nincs unalom, ha lenne, akkor is kitalálnék valamit, ha mást nem, újra olvasnék minden nap egy könyvet, mint magyar szakos koromban. Korábban azt gondoltam, hogy ennyi munka és a családi élet mellett hiányoznak majd a csajos programok, de igazából egyetlen egy dolog van, amihez ragaszkodom, az a mozgás. Egyrészt jól esik a sport, de kell az is, hogy kiszellőztessem a fejem és arra is tökéletes.


Mi az, amit még terveztek a jövőben, mit láthatunk a TV-ben?


A Korhatáros szerelemmel kapcsolatban még várjuk a Tv2 döntését a folytatás kapcsán, de A mi kis falunk második szériája már most februárban adásba kerül. Ha a továbbiakat kérdezed, most a krimi műfaja, ami izgat, ebben szeretnék sorozatot gyártani és tervben van egy romantikus komédia műfajú játékfilm is. A másik, ami hosszabb távon örömömre szolgálna, valami olyan tartalom, ami a nők erejét mutatja meg. Élharcosa vagyok a női egyenjogúságnak és szerintem a nők zseniális dolgokra képesek. Hiába beszélünk erről sokat, de ebben még mindig van egy csomó lehetőség és sok tv néző nőnek adhat motivációt. Vagy egy olyan szituációt jeleníthet meg, amivel könnyen tud azonosulni, ez is nagyon fontos. Épp ez többek közt a Korhatáros szerelemnek is a titka, a remek színészek mellett számos olyan helyzettel találkozhatunk, ami a mi életünkben is benne van. És igazából az élet szüli legjobb sztorikat.

Kommentek