A gyufa nem gyerek kezébe való?! – Interjú Csepregi Csilla tűzvizsgálóval

A tüzek 90 %-át emberi gondatlanság okozza, amelyek mind megelőzhetők volnának. Mit kellene mindenkinek megtanítani a tűzzel kapcsolatban a gyerekeknek? Mi a teendő, ha megégette magát, vagy a ruhája lángra kapott? Hasznos információkat oszt meg velünk Csepregi Csilla elhívatott tűzvizsgáló, aki hiánypótló mesekönyvet is kiadott Pompi, a tűzoltó manó címmel, mely a meséken keresztül tanítja meg a gyerekeket a legelemibb gyakorlati tudnivalókra a tűzzel kapcsolatban.

Télen vagy nyáron van több tűz? Melyek a leggyakoribb tűzesetek nyáron?
Télen több tűz van az épületekben, nyáron pedig több szabad téren, erdőben, mezőn. Ennek az az oka, hogy télen többet tartózkodunk otthon, több tűzveszélyes dolgot csinálunk, nyáron pedig a szárazság, meleg miatt könnyebben lángra kap a száraz fű, növényzet. A szabad téri sütögetés, a száraz növényzet elégetése, az eldobott cigaretta mind könnyen okozhat tüzet.
 
Amióta olvastuk a Pompit, az általad kiadott mesekönyvet, én mindig levizezem a gyufát mielőtt a szemetesbe dobnám, és a gyerekeknek is így tanítom. Miért beszéljünk a gyerekeknek a legalapvetőbb dolgokról is a tűzzel kapcsolatban, hogy mit miért teszünk?
Azt tapasztalom, hogy a legtöbb családban nem téma a tűzvédelem. A legnagyobb hiba, hogy az emberek általában azt gondolják, hogy velük ilyen szörnyűség nem történhet meg, és amit a gyereknek tudnia kell erről a dologról, azt bőven megtanítják neki az óvodában, iskolában. Mivel hivatalos, központi tananyag nem áll az oktatási intézmények rendelkezésére, így sok helyen nem is veszik elég komolyan ezt a témát. Tisztelet a kivételnek, de az óvodák, iskolák többségében kimerül a tudatos tűzvédelmi oktatás abban, hogy időnkét tűzriadót tartanak, amikor a gyerekek nyugodtan, rendezett sorokban kivonulnak az óvoda, iskola elé. Nagyon fontos dolog felkészíteni a gyereket a veszélyekre és az ilyen helyzetekben való helyes viselkedésre, hiszen az megmentheti az életét és később olyan felnőtte válik majd, aki képes lesz egy biztonságosabb életre. Ahogy a szülők megtanítják a gyereket járni, enni, fürdeni, úgy jó volna, ha a tűzvédelemi nevelést sem hagynák ki.
 
Egy grillparti is jó alap lehet, amikor a gyerekekkel a tűzről beszélgetünk. Mit mondjunk el neki ezzel kapcsolatban feltétlenül?
A gyerekek nagyon gyorsan tanulnak és leginkább a jó példa az, ami ragadós. Ha a szülők már a tűzrakás előtt, közben és után is elmesélik a gyereknek, hogy mit miért tesznek, hogy biztonságban legyenek, azzal már sokat tettek a gyerek oktatásáért.
 


 
Mit tegyünk, ha a grillpartin megégette magát a kicsi? Esetleg a forró fogóhoz, edényhez ért és felhólyagosodott a keze, lába?
Az első és legfontosabb, hogy a sebet azonnal elkezdjük folyó, nem túl hideg vízzel hűteni, akár 25 percen át. Ez enyhíti a fájdalmát és segíti a későbbi sebgyógyulást is. Ha a seb kiterjedése egy gyerektenyérnyinél nagyobb, vagy hólyagos, akkor a gyereket orvoshoz kell vinni. Van még egy lényeges dolog, amit talán kevesen tudnak. Égési sérülés esetén, ha az a ruházatot is érintette, akkor a ruhát nem szabad levenni, azzal együtt kell hűteni a testet. Ez azért van, mert a ruházat beleéghet a sebbe, ami levétel esetén felszakadhat. Viszont, ha forrázásos balesetet szenved valaki, akkor a ruházatot azonnal le kell venni, és eztán hűteni a testet, ugyanis a forró ruha további sérüléseket okozhat.
 
Mit kell csinálni, ha a kicsi ruhája lángra lobbanna? Ezt is meg kell tanítani a gyerekeknek? Nem keltünk benne félelmet?
Fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogy mit tegyenek, ha meggyullad a ruhájuk. Ilyenkor az „ÁLLJ! FEKÜDJ! HEMPEREGJ!” szabályt kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy égő ruha esetén azonnal meg kell állni, lefeküdni a földre és hempergéssel eloltani a lángokat. Sok helyen tanítottam a gyerekeknek ezt és soha nem ijedtek meg, sőt… nagyon élvezik, játéknak fogják fel és előszeretettel hemperegnek. Sok gyakorlás után, ha valóban bajba kerülnek, eszükbe fog jutni és alkalmazni fogják. Természetesen, ha valakinek meggyullad a ruhája és van kéznél segítség, a lángokat egy textil ráterítésével, paskolásával is el lehet oltani.
 
A szúnyogok riasztásához használt gyertyák, és petróleum égőkkel kapcsolatban mire kell figyelnünk?
Nyílt lángú eszközöket (gyertyák, lámpások, égők) a szabadban is csak nagy odafigyeléssel szabad használni. Olyan helyre kell tenni, ahol senki nem tudja leverni és a szél sem boríthatja fel, ne legyen a közelében éghető anyag, vagy olyan tárgy, ami ráborulhat. Oda kell figyelni, hogy ne maradjon őrizetlenül és ne férhessen hozzá háziállat, aki felboríthatja, vagy akinek a bundája is lángra kaphat.
 
Szerinted hány éves korban lehet megtanítani a gyereket gyufát gyújtani? Meg kell nem?
Szerintem fontos, hogy a gyerek a mindennapi dolgok mellett azt is megtanulja, hogy hogyan lehet biztonságosan tüzet gyújtani. Gyerekfüggő, hogy hány éves kortól érettek rá, de 8-10 éves gyerek képes arra, hogy – szigorúan felnőtt jelenlétében – gyufával tüzet gyújtson. Erre két okból is szükség van. Egyrészt a kíváncsiságát elégíthetjük ki vele, másrészt megtanulja, hogy miként használhatja a gyufát biztonságosan anélkül, hogy balesetet okozna.
 

Kommentek